Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)
2017 / 1-2. szám - Műhely - Köblös József: Exmisszió, ordináció, konszekráció. A lelkészi hivatal elnyerésének lépései a Dunántúli Református Egyházkerületben a XVII-XVIII. században (2.2. rész: Tanulmány)
s MŰHELY SACTA PaPENSIA XVII (2017) 1-2. SZÁM János nagyharsányi lelkész, felső-baranyai esperes.417 Nem tudni, mikor és hogyan került át a belső-somogyi egyházmegyébe, az tény, hogy 1743-ban már Nagydobszán szolgált. Innen 1746-ban Nagykorpádra, majd 1763-ban Kis- asszondra került, ott halt meg a következő évben.418 Az egyházkerületünkben történt kibocsátások helyszínét vizsgáljuk meg abból a szempontból is, vajon ezek általában az esperesi székhelyen vagy a meghívó gyülekezet templomában történtek! Az eredmény meglehetősen vegyes. Tizenöt esetben az esperes vagy a prosenior ment el a meghívó gyülekezet templomába, és ez egyaránt igaz volt Komáromi Sülye József pápai esperesre (1739), Deáki Márkus István veszprémi proseniorra majd esperesre (1717, 1730, 1734), Dobravicai Sáfár Miklós (1713, 1714) és Tokaji Pál (1744, 1747) mezőföldi esperesre, Gál Péter (1.) mezőföldi proseniorra (1739,1740), Körösi Torma Ferenc belső-somogyi proseniorra (1740, 1742) és Hollósi Bódis István belső-somogyi esperesre (1747) nézve is.419 Tizenegy esetben a kibocsátás az esperes vagy a prosenior székhelyén történt: 8 alkalommal Deáki Márkus István veszprémi esperesnél Felsőörsön (1726-1727, 1733.1735,1743-1744);420 1-1 alkalommal Kádártai János csókakői proseniornál Kenésén (1730), Gál Péter (1.) mezőföldi proseniornál Mezőkomáromban (1741), valamint Körösi Torma Ferenc belső-somogyi proseniornál Nemesdéden (1740).421 Ide sorolható még az az eset is, amikor 1720-ban Patai S. András táci lelkész, mezőföldi prosenior Edelényi S. Andrást bocsátotta ki Keresztesre: mindez azonban nem Keresztesen, nem is Tácon, hanem elöljárója, Dobravicai Sáfár Miklós esperes székhelyén, Polgárdiban történt!422 Emellett ismerünk öt esetet, amikor a helyszín „semleges” volt: Hodosi Sámuel dunántúli püspök, veszprémi lelkész Tokaji Pált 1710-ben Tápszentmik- lósra Pápakovácsiban, Deáki Márkus István veszprémi esperes, felsőörsi lelkész 1730-ban Szentgáli Nagy Imrét Hajmáskérre Szentkirályszabadján, ugyanő 1743-ban Somogyi Hollósi Jánost Szomajomra Füreden, Tokaji Pál mezőföldi prosenior, enyingi lelkész 1740-ben Váci Katona Jánost Tácra Peremartonban, Körösi Torma Ferenc belső-somogyi prosenior, nemesdédi lelkész pedig 1733- ban Marosi Sámuelt ismeretlen helyre (de az biztos, hogy nem Szomajomra) 417 KÖBLÖS 2011.164. 4,8 KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 377. 419 KÖBLÖS 2011. 96, 98,107,110,114,115-116,127,132,144,146,149,153,156,162,163. 420 Uo. 101,103,109,118,119,129,133,146. 421 Uo. 106,121,155. 422 Uo. 142-143. 47
