Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 3-4. szám - Szemle - Egyházmegyei zsinatok és tanácskozások Veszprémben. (Összeáll. Gárdonyi Máté) (Karlinszky Balázs)

-= Szemle sActa Papensia xvir (2017) 3-4. szám

A veszprémi egyházmegyében középkori előzmények után3 előbb 1822-ben, majd az 1848-ban végül elnapolt nemzeti zsinatok előkészítése kapcsán került sor egyházmegyei szintű tanácskozásokra.4 A püspökség XVIII. századi újjászervezése idején a rendszeresen megtartott espereskerületi koronák helyettesítették a szinódusok szerepét.5 A forradalom és szabadságharc időszakában, az áprilisi törvények elfogadása után az egyházmegyében szerveződő „egyházi tanácskozmány” (1848. jún. 14-15.) elsősorban a katolikus egyház autonómia- törekvéseit kívánta szélesebb alapokra helyezni. Az augusztusban meghirdetett nemzeti zsinatra való felkészülést egy későbbi gyűlés volt hivatott elősegíteni, amelyet szeptember 12-én tartottak a püspökség székhelyén. A politikai és hadi események miatt a nemzeti zsinat megtartására végül ekkor nem került sor. Ismeretes, hogy Zichy Domonkos püspök is menekülni kényszerült öccse, Zichy Ödön kivégzése után.

Az első világháború végén megjelent új kánonjogi kódex rendelkezései értelmében előbb 1923-ban, majd a gazdasági világválság miatt csak tizenegy esztendővel később, 1934-ben került sor egyházmegyei szinódus tartására. Az 1917- ben összeállított Egyházi Törvénykönyv hatályba lépése után a zsinaton folyó partikuláris jogalkotás keretében számos helyen kellett magyarázó, értelmező rendelkezésekkel kiegészíteni vagy kiigazítani az addig kialakult egyházmegyei szokásokat. A szinódus igen részletesen szabályozta a különböző jogállású papi személyek — plébános, káplán, helyi káplán, adminisztrátor — tevékenységét (27 paragrafus), a papság lelkiéletét és kötelességeit (24 paragrafus), és különösen aprólékosan a házasság szentségének kérdését (40 paragrafus). A

országon 1900-1913; GIANONE András-KLESTENITZTibor: Országos katolikus nagygyűlések Magyarországon 1920-1932; GIANONE András-KLESTENITZ Tibor: Országos katolikus nagygyűlések Magyarországon 1933-1947; BAKÓ Balázs: A szombathelyi egyházmegye zsinatai; DAMÁSDI Zoltán: Az 1936. évi pécsi egyházmegyei zsinat; Adriányi Gábor: Esztergomi zsinatok a 19-20. században; LÉNÁR Andor: A váci egyházmegye zsinatai és papi tanácskozásai a 19. és 20. században. Előkészületben van STANCIU Laura: Az erdélyi görögkatolikus egyház története zsinatai tükrében című munkája. A Pécsi Hittudományi Főiskola keretei között működő Egyháztörténeti Intézet kiadásában jelent meg további két tanulmánykötet: A 20. század egyház- és társadalomtörténetének metszéspontjai, Pécs, 2012., illetve BALOGH Margit-VARGA Szabolcs-VÉRTESI Lázár (szerk.): Katolikus zsinatok és nagygyűlések Magyarországon a 16-20. században. Pécs, 2014. (A továbbiakban: Katolikus zsinatok, i. m.) A sorozathoz lazán kapcsolódik, de a kutatócsoport munkája révén látott napvilágot TAMÁSI Zsolt: Az 1848-as erdélyi római katolikus egyházmegyei zsinat című monográfiája. Ugyancsak az OTKA-program révén, a Történettudományi Intézet másik sorozatában foglalták össze a 20. századi nagygyűlésekről tudható információkat a szövegkiadást végző kutatók: Gianone András -KLESTENITZ Tibor: Katolikus nagygyűlések Magyarországon. Budapest, 2017. (Magyar Történelmi Emlékek, Értekezések.)

3 A veszprémi egyház 1515. évi zsinati határozatai. Constitutiones Synodales Ecclesiae Vesprimiensis Armi MDXV. Közzéteszi Solymosi László. Budapest, 1997.

4 HERMANN Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München, 1973. (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae I.)

5 DÉNESI Tamás: Esperesi koronák a 18. századi veszprémi egyházmegyében. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 19 (2007) 3-4. sz. 5-17.-* З27 *-