Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 3-4. szám - Kisebb közlemények - Kanász Viktor-Szovák Márton: Pillantás a változás évszázadába. Beszámoló a Veszprémi Főegyházmegye 2017-es egyháztörténeti konferenciájáról

Kisebb közlemények =Acta Papensia xvii (2017) 3-4. szám

németújvári iskola gyűjteményét elemezte. Előadásában rámutatott az evangélikus iskolában zajló nevelői munka nyitottságára és magabiztosságára, hiszen evangélikus alapműveken kívül a diákok rendelkezésére álltak a protestáns felekezetek közötti viták írásai, melyek tartalmára nyilvánvalóan reflektálniuk kellett a tanároknak. A könyvtörténettől eltávolodva, de Németújvárhoz kapcsolódóan Szabó Előd (Pápai Református Teológiai Akadémia) egy református püspök, Kanizsai Pálfi János hányatott életét mutatta be. Életútjából azonban nem csak a felekezetűket váltogató főurak és autonómiájukat féltő városok akaratának kitett egyházfiak sorsát ismerhették meg az érdeklődők, hanem a püspök fáradhatatlan dunántúli egyházszervezői tevékenységét is.

A konferencia negyedik szekciója többnyire katolikus témákat érintett. Először Nemes Gábor (Győri Egyházmegyei Levéltár, MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport) beszélt Pietro Isvalies veszprémi püspökről. A spanyol származású bíboros diplomáciai (Ulászló és a török között kötött béke befolyásolása a Pápai Állam szempontjai szerint) és egyházi (a bencés reform felügyelete) megbízásai mellett - melyek inkább lekötötték, mint a rábízott egyházmegye irányítása - Nemes komoly figyelmet fordított a püspök környezetének ismertetésére, akik közül többen Isvalies távozása után is kapcsolatban maradtak a Magyar Királysággal. Őt követően Bilkei Irén (MNL Zala Megyei Levéltára) a Zala megyei hiteleshelyek, Zalavár és Kapornak Mohács utáni történetüket vizsgálta, melyek ellen tudtak állni a változás évszázada viharainak sőt, a háborús károk és a kommendátori rendszer ellenére közigazgatási funkciójukat meghaladva művelődési centrummá fejlődtek. Illetékességi körük változásán kívül Bilkei bemutatta működési gyakorlatuk módosulásait is, melyeket a török fenyegetés kényszerített ki. Varga Szabolcs (Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécsi Egyháztörténeti Intézet) a Veszprém, Somogy és Zala megyék egyházi intézményváltozásainak összehasonlításával hívta fel a figyelmet arra, hogy a 16. század egyháztörténetét mielőbb újra kellene írni. Felszólalásában hiányolta a megfelelő alapkutatásokat és az időszak sajátosságaihoz igazodó módszertant, továbbá sürgette a felekezetileg elfogult narratívák, toposzok meghaladását. Megoldásként Veszprém és Pécs példáján az egyházmegyei történeti kutatásokat javasolta. Ezek kapcsán hívta fel a figyelmet annak tisztázására, hogy az egyházmegyét mint szervezeti vagy területi egységet vizsgálják. Az ösztönző lendületű előadás után Kanász Viktor (MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport) vizsgálta meg Nagykanizsa XVI. századi egyházi viszonyait. Előadásában megállapította, hogy nem lehet-= 300 s-