Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 1-2. szám - Műhely - Köblös József: Exmisszió, ordináció, konszekráció. A lelkészi hivatal elnyerésének lépései a Dunántúli Református Egyházkerületben a XVII-XVIII. században (2.2. rész: Tanulmány)

-e MŰHELY BАСТА PaPENSIA XVII (2017) 1-2. SZÁM

На a két liturgiát összehasonlítjuk, a legnyilvánvalóbb különbségek, hogy a második, a lelkészszentelés esetében a vizsgán és próbaprédikáción már túl vagyunk, a kézrátétel pedig a felhatalmazást megelőző igen hosszú könyörgés alatt történik, míg az első, a lelkészjelölés esetében elképzelhető, hogy a felhatalmazás alatt volt. Ami viszont közös, hogy mindkettő foglal magában exmis- siót és ordinációt, konszekrációt és áldást is. A lelkészjelölés esetében az első két kifejezés részint a kötet címében (magánossan lett exmissió és közönséges ordinatio), részint Őri Fábián és Deák jelölésének fentebb idézett hírüladásá- ban, a másik kettő pedig az áldás latin címében (forma consecrationis seu benedictionis) fordul elő. A püspök vagy esperes által végzett lelkészavatásnak is része mindegyik: ha az exmissió szó nem is fordul benne elő, de magyar megfelelője, a kibocsátás az igeolvasás bevezetőjében igen, és a felhatalmazás szövege is voltaképpen ennek felel meg, míg az ordináció a címben is előfordul mint a konszekráció szinonimája, a felszentelendő pedig végig ordinandusként van emlegetve. A magyar megfelelő, a felszentelés szó is többször szerepel, részint az igeolvasás bevezetésében, részint a kézrátételes áldást követően.

Akárhogyan is nézzük, a fogalmi káosz látszólag nőttön nő. A helyzet az, hogy akárki végzi is a lelkész időleges kibocsátását, lelkésszé jelölését vagy a lelkészi szolgálatba való végleges beállítását, a szertartásban ugyanazok az elemek szerepelnek: úgy tűnik, a jogi oldal viseli az exmissió (kibocsátás), a „kvá- ziszakrális”, felhatalmazó rész pedig az ordináció (konszekráció, felszentelés) nevet. Erre a továbbiakban egyre több példát fogunk látni.

A püspökszentelésre és az egyházlátogatásra vonatkozó részeket átlépve van még egy minket érdeklő jelentős újdonsága ennek az ágendának: az új gyülekezetbe kerülő lelkész beiktatásának (introductio) szertartása. Mielőtt továbblépnénk, vessünk erre is egy pillantást.

Ez egy - az előzőekhez képest - viszonylag rövid és csonka, nyilván egy teljes istentisztelet részét képező liturgia, mely mindössze négy elemből áll:

1. A néphez intézett beszéd (126-132. old.)

2. Az új lelkipásztorhoz intézett beszéd (132-133. old.)

3. Könyörgés az új pásztorért (134-137. old.)

4. Áldáskérés a gyülekezetre a 122. zsoltár szavaival (137. old.)

Érdekessége az az indoklás, mely a néphez intézett beszéd elején hangzik el magával a beiktatással kapcsolatban. Ebből két dolog derül ki egyértelműen.

28 s-