Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 3-4. szám - Forrásközlés - Sárközi Gergely Antal: Mándi Márton Tamás kéziratos önéletrajza

-e Forrásközlés =Acta Papensia xvii (2017) 3-4. szám

Mondhatjuk, hogy Mándi Márton Tamás több évtizedes csőri szolgálata alatt eredményesen munkálkodott. Felvirágoztatta az egyházi életet, karban tartotta az egyházi épületeket. 1903. május 12-én, amikor Antal Gábor püspök egyházlátogatást tett, Csór nagyközség határában „meleg és kitüntető” fogadtatásban részesült. Köszöntésére válaszolva kiemelte: „Tudom, hogy Csóor község lakói az egyetértés, békesség és szeretet elveit követik, amelyek egyesítenek bennünket a hazai nagy célok kivitelére és előmozdítására. Isten áldása legyen a községen, lakóin és az uradalmon. ” Templomi beszédében a „család, az egyház, a haza szeretetére, a békés egyetértésre, a gyermekek lelki- ismeretes gondozására, egymás gyengeségének szeretettel elfedezésére” kérte a híveket. Iskolalátogatása során azt tapasztalta, hogy a tanítás eredményes, az egyházi épületek „mind ragyognak a tisztaságtól, csinosak, gondozva vannak és az egyház tekintélyének megfelelők”, amiért megdicsérte a presbitériumot. Arra is felhívta az elöljárók figyelmét, hogy „hassanak oda, hogy a biblia és énekes könyv minden háznál meglegyenek és olvastassanak, tanultassanak”.H

A békés egyetértésre vonatkozó szavak arra utalhattak, hogy a püspök tudott arról, hogy az egyházközségben időnként viszályok dúltak. A viszályok részben Márton Tamás viselkedéséből, részben a közösségen belüli nézeteltérésekből, konfliktusokból fakadtak. Tudjuk, hogy Márton Tamás ellen 1898-ban fegyelmi vizsgálatot indították, melynek eredményeként megfeddték és a felmerülő 34 forint 50 krajcár perköltség 15 napon belüli megfizetésére kötelezték.

A büntetés alapos indoka az volt, hogy „Márton Tamás csoóri lelkész magánélete és viselkedése annálfogva, hogy mert a korcsmákban lerészegedik, ily állapotban a korcsmákban hozzá nem illők társaságába keveredik, akiknek részéről aztán kigúnyolásoknak, sértegetéseknek van kitéve, a templomba s onnan hazavezető útja közben is a korcsmába tér be; mert továbbá anyagi viszonyai ziláltak lévén, apróbb korcsmái adósságait sem fizeti ki rendesen, sőt lelkészi javadalmának egy része már a hívek által közvetlenül a hitelezők kezéhez szolgáltatandó át, lelkészhez nem illő, az egyházias tekintélyt lealacsonyító, a lelkészi állás méltóságát sértő, sőt a maga teljességében közbotrányt okozó. ’í5 Ezen felül még arról is olvashatunk a jegyzőkönyvben, hogy „hivatalos funkciói alkalmával több ízben, legutóbb 1897. március 21-én a vasárnap délelőtti istentisztelet alkalmával is részeg volt, annyira, hogy szolgálatát rendben végezni képes nem volt. ” 14 *

14 DEMJÉN 1903. 667-668.

*5 DREL II. 6. A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlési jegyzőkönyvei, 1898. 42-43.

~ 270 s-