Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 3-4. szám - Műhely - Bárány Zsófia: A lelkiismereti és vallásszabadság kérdése a Veszprém vármegyei nyomtatványokban (1817-1841)

-3 MŰHELY =Acta Papensia xvii (2017) 3-4. szám

lelkiismeret előtti egyenlőség kívánalmával érvelt.61 A vegyes házasságot rendező törvénycikkelyt csupán polgári hatáskörrel ruházta fel, amelynek érvényessége vitathatatlan a protestáns és ellenzéki oldalról sérelmezett, áldás nélküli puszta tudomásulvétel által is.62 Deák azonban a polgári törvényben fennálló felekezeti súlyeltolódás, miszerint minden vegyes házasságot a katolikus pap előtt kell megkötni, következetes „betartására”, azaz a rendeltetésszerű joggyakorlásra hívta fel a figyelmet. Ennek okán, amennyiben a házasságot a katolikus fél elé kell vinni, kötelessége annak a teljes körű jogi eljárást biztosítani, a zsinati által „csak javasolt és intett” áldást is kiszolgáltatni.63

Szalaynál már jóval egyetemesebb kitekintést adott a kiadványban mellékelt tanulmányában a veszprémi egyháztörténelem- és -jogtanár, házassági kötelékvédő Udvardy Ignác. Gottfried Wilhelm Leibnizre és Charles-Louis De Secondat Montesquieu hivatkozva, túllépve az államegyház jelenségén, annak szétválasztása mellett az állam vallásból származó morális alapjaira figyelmeztetett. Az egy igaz üdvözítő hitet, mint igazságot nem sorolván egyik oldalhoz sem, hanem a belső, személyes meggyőződésre hagyván azt, a pluralizmus elfogadására intett.

„a másként vélekedőt és hívőt ezért megítélni vagy kárhoztatni senkinek joga nincsen”64

Éppen ezért nyíltan bevallotta a katolikus álláspontot, amely magának vindikálta „az egyedüli üdvözítő vallás” címet, miközben felhívta a figyelmet a protestantizmus ugyanezen törekvésére is, máskülönben a megtalálni vélt igazságba vetett hit, azaz a vallás lényege veszne el. A „tudós szuperintendens”, Báthory Gábor írására válaszolva kifejtette, hogy a katolikusok célja nem merülhet ki önnön üdvözülésükben, hanem (imáikkal) mindenkiért felelősséget kell vállalniuk.

A szerkesztő Udvardy szavaira a katolikus egyházi beszéd elsőszámú szónokának, a veszprémi papnevelő akkori tanulmányi felügyelőjének, későbbi

61 Vő. A Szalay által hivatkozott 1790/91:26. te. 4 §-ával.

62 [SZALAY] 1841/1. 58-59.

63 Látható, Szalay a „szabad egyház-szabad államban” jelszónak megfelelően, ha nem is tudatosan, de szétválasztotta a polgári és egyházi házasságkötést. Írása során panasszal élt a közvetlen magyar-szentszéki kapcsolatokat felszámoló bécsi kormányzattal szemben is, miközben az igazság „jobb és bal oldali” kitapintására szólította fel olvasóit. Utóbbinak azonban merőben ellentmondott propagandisztikus zárszavával.

6< SZALAY 1841/1. 83.

212