Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 3-4. szám - Műhely - Bárány Zsófia: A lelkiismereti és vallásszabadság kérdése a Veszprém vármegyei nyomtatványokban (1817-1841)

-* MŰHELY sActa Papensia XVII (2017) 3-4. szám

HÍRLAPOK, IDŐSZAKI KIADVÁNYOK

Az 1820-1824 között megjelenő, első magyar tudományos katolikus folyóirat, az Egyházi Értekezések és Tudósítások szerkesztője, Horváth János veszprémi kanonok a Tudományos Gyűjtemény mintájára hozta létre a felvilágosodás eszméire építő, veszprémi kiadású egyházi periodikáját.16 Vállalkozásának sikeréhez megszervezte ugyan a Veszprémi Tudós Társaságot, ám a környékbeliek mellett szüksége volt további szerzőkre.17 így bekapcsolódott a munkálatban többek között a már említett Guzmics Izidor, aki apátként 1832-ben pesti nyomtatásban indította el a Vallási és Egyházi Tárat, amelyet elsősorban teológiai lapként tartanak számon, jóllehet jelentős közéleti tartalommal bírt, például a nemzet és a religio elválaszthatatlanságának védelmében.18 A bencés szerzetes mellett Horváth tisztán teológiai tudósítását — amelynek legfőbb munkatársa a Geist des Christenthums egységét elvető, keresztény unió ellenes Verseghy Ferenc volt19 — tanulmányokkal gazdagította számos protestáns személy is, így a szerzők között található Ángyán János és Hrabovszky György evangélikus, valamint Sebestyén István református lelkész,20 illetve a pozsonyi evangélikus líceum rektora, Rumy Károly György.21

Az 1825 óta a veszperémi egyházmegye élén álló, veszprémi születésű Ko- pácsy József mellé 1834-ban került kanonokként Szalay Imre, az 1832 és 1847 között megjelenő hitszónoklati folyóirat, a Magyar Egyházi Beszédek Gyűjtemény szerkesztője. Szalay a vallásos retorika eszköztárára építve ugyancsak a nemzet és az istenfélelem kettőse mellett igyekezett érvelni. A zsidóságot a mindenkori vallásgyakorlat elismerése okán védelmező, a keresztény és profán filozófiára egyaránt hivatkozó Guzmicstól azonban eltért olykor éles kiszólásaival, kritikáival, általánosításra épülő megfogalmazásaival. A nemzetet és re- ligiot a trón védelmével kapcsolta össze, a religio értelmezését pedig teljes mértékben a (olykor a római központú) kereszténységre szűkítette le,22 miközben a szabadság fogalma kapcsán a (főként a materialista) nem hívőket a nemzet szempontjából negatív jelzőkkel ruházta fel.

16 Vö. KÓKAY 2007.1059-1062.

17 KOPPÁNYI 2003.190., HUDI1986. 454

18 A témáról bővebben: BÁRÁNY 2016. 119-132.

»» HORVÁTH 1937. 39*

20 KOPPÁNYI 2003.190., HUDI 1986. 453., BADICS 1927. 56-58.

21 HORVÁTH 1937. 57., HUDI 2009. 174-178.

22 Vö. „Még a pogányban is tisztelnünk kell a háládatos indulatot.” [PAP] 1823. 20.

202