Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)
2017 / 1-2. szám - Szemle - Levéltári források Győr első világháborús éveiből 1914-1916. I. (Szerk. Borbély Tamás János) (Márfi Attila)
-з Szemle =Acta Papensia xvii (2017) 1-2. szám is eltávolították az egyházi közéletből. 1953. március í-én elbúcsúzott a Kálvin téri gyülekezettől, és Vera lányának családjával együtt Leányfalura vonult vissza. A közéletbe még egyszer és utoljára 1956 vihara sodorta vissza: november í-én Pap Lászlóval együtt vállalta az Országos Intéző Bizottság irányítását, programot dolgozott ki a múlt hibáinak feltárására és a jövő református egyházának kiépítésére. Programjával a gyülekezetek túlnyomó többsége egyetértett. A szovjet beavatkozás, majd a Kádár-rendszer terrorja következtében az elért eredmények hamarosan semmissé váltak. Megkezdődött a visszarendeződés és bosszúállás. 1957 áprilisában Ravasz ismét leányfalui száműzetésbe vonult. Hamarosan titkosrendőri megfigyelés alá került. Még vejét, Uray Sándort is besúgásra kényszerítették. (Bár letartóztatása 1957 után többször is fölmerült, megelégedtek elszigetelésével és nyilvános lejáratásával.) Ravasz életének utolsó szakasza mozgalmasnak tekinthető: megírta emlékeit, széles körű bel- és külföldi levelezést folytatott, 1966-ban utoljára járt erdélyi szülőföldjén; szabad idejét családjával és olvasással töltötte. 1967-ben hivatalos fórumon szót emelt a kárpátaljai magyar reformátusok érdekében. Hosszabb betegeskedés után, 1975. augusztus 6-án hunyt el Budapesten. A fenti ismertetésből jól látható, hogy a kötet teljesítette fő célkitűzéseit. Hatos Pál színvonalas monográfiája elemző jellegű bemutatása nemcsak Ravasz tanulságos életpályájának, hanem a modernizálódó magyar református egyház történetének is. Ahogy az egyház, úgy a már életében legendás alakká váló püspök sem tudott minden időben megfelelő döntéseket hozni, nehéz kérdésekben határozottan és következetesen állást foglalni az evangélium szellemében. Alakját a történelem csak akkor „ítélheti meg”, pontosabban: értelmezheti helyesen, ha munkásságának minden fontos mozzanatát még jobban megismerjük. A további kutatások nélkülözhetetlen kézikönyve már megszületett. HuDI JÓZSEF ***** „Levéltári források Győr első világháborús éveiből” 1914-1916 I. Győr Megyei Jogú Város önkormányzatának tudományos szemléje 36/2016. Szerkesztő: Borbély Tamás János. Palatia Nyomda & Kiadó KFT, Győr, 2016. 272 p. A 2016-os évben a nagy múltú Győri Tanulmányok c. periodika két ígéretes kiadványa is napvilágot látott: egy forráskötet és egy a tanulmánygyűjtemény. Jelen keretek közt a forráskiadvány vázlatos ismertetésére vállalkozunk, amely egy ma már hagyományosnak tekinthető műfajt képvisel. A kezdetek egészen 1971-ig nyúlnak vissza. Győr Megyei Jogú Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága ugyanis ekkor alapította meg azt a tudományos kuta175
