Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 1-2. szám - Műhely - Simon Zsolt: A Perutz család Pápán

állami tulajdonba vételével (1947) világosan megmutatkoztak, hiszen a bank szocializálása minden külföldi tulajdonú vállalat életére kihatott. A szovjet pártvezetés határozata nyomán azt is világossá tették a gazdasági szereplők számára, hogy a szovjet blokkba tartózó országok a Marshall-terv segélyében nem részesülhetnek. Céljuk elérése érdekében a magánvállalatok vezetőit politikai megrendelésre megfigyelés alá helyezték. Az adatgyűjtést a cégek vezetőségébe bejuttatott megbízható pártkáderek végezték, akik a megfélemlítéstől, zsarolástól sem riadtak vissza.

A pápai gyár esetében Budapest, Győr, Sopron textilüzemeiből kerültek a vállalathoz. A propaganda-gépezet az üzemi agitáción túl a helyi és országos sajtóban is megjelent. Névtelen cikkek írói a vállalat vezetőjét és tisztviselőit reakciósnak, horthystának, osztályidegennek, kizsákmányolónak nevezték. A tervgazdálkodás kudarcaiért is őket tették felelőssé. Perutz Félixet közvetlen családtagjai felhasználásával is megrágalmazták.

Az 1948. év elején a lezajló külföldi valutareform miatt a trauni gyár ideiglenesen működésképtelenné vált, Perutz Félix kinti számláit zárolták, így a Pápára érkezett nyersanyagszállítások elmaradtak. A vállalat a tervben meghatározott bevételeit csak úgy tudta elérni, hogy a cég saját termékként stripset állított elő, amit a hazai felvásárlóknak külföldi gyanánt adott tovább. Amíg Perutz Félix a budapesti központi irodaházban a további beruházásokat tervezte, addig az ipari államtitkár a pesti vasasszékház nagygyűlésén a legnagyobb titoktartással előkészített államosítás tényét jelentette be.

Az 1948. évi XXV. te. alapján állami tulajdonba vettek minden olyan magyar tulajdonú ipari vállalatot, amelyben a foglalkoztatottak száma meghaladta a száz főt. A törvény végrehajtásáról rendelkező 3500/1948. sz. kormányrendelet alapján az iparügyi miniszter 1948. március 25-i hatállyal államosította a Perutz gyárat.102

A vállalatvezetői székbe „a nép akaratából” a régi kipróbált szakember, Soós Imre103 volt központi bizottsági elnök került. A vállalati alkalmazottak-= MŰHELY эActa Papensia XVII (2017) 1-2. SZÁM

102 Az iparvállalatok államosításáról: VILÁGHY-BENARD 1948.

юз VeML PL XI. 33. Perutz-gyár iratai, 68. sz. - Soós Imre budapesti (József Attila utca 28. sz. alatti) lakost a magyar iparügyi miniszter 3500/1948. korm. rendelet alapján az 1860-163/1948 Ip. M. ein. rendeletével nevezte ki.-= 125 =-