Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - Köblös József: Exmisszió, ordináció, konszekráció. A lelkészi hivatal elnyerésének lépései a Dunántúli Református Egyházkerületben a XVII-XVIII. században (2.1)
<ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám különös érdekessége, hogy az érintett kánon forrására, a IV. karthágói zsinatra is hivatkozik, de bővebben, mint ahogy maga a kánon említi. Szeli Luka ebben az esetben alighanem Gratianus törvénygyűjteményét használta, és abból citálta az ókori zsinat rendelkezéseit.124 A másik téma a kézrátétel teológiai értelmezése. A lelkészek ordinálását végző lelkipásztorok egy része nemcsak az ezzel járó gyakorlati teendőket akarta írásba foglalni, hanem a rítus elméleti háttere is foglalkoztatta őket. Ezért nem meglepő, hogy a veszprémi egyházmegyei jegyzőkönyvbe Szeli Luka György esperes is bejegyzett egy kézrátételről szóló rövid okfejtést. Az igen nehezen kisilabizálható, és néhány olvashatatlan szót is tartalmazó szöveg szerint a kézrátétel egyszerre többféle dolgot is szimbolizál. Egyrészt Isten irányítását, megerősítését és védelmét jelenti és jelképezi, mellyel az or- dináltat abban segíti, hogy hivatalát Isten dicsőségére és az egyház üdvössége érdekében jól be tudja tölteni. Másrészt azt a hatalmat is kifejezi, mellyel Krisztus nevében tanítja és kormányozza az egyházat. Harmadrészt a jó pásztor kötelezettségét is megjeleníti, mely arra készteti, hogy ha szükséges, magát is készségesen feláldozza. Az aktus bibliai alapjaiból is felvillant néhányat: az Úr és az apostolok Isten áldását közvetítették ezzel a kézmozdulattal, Jákob viszont József fiait, Efraimot és Manasszét bizonyos jogokkal ruházta fel: egyenként tulajdonképpen Józsefnek és Jákob többi fiának azt a kiváltságát kapták meg, hogy egy-egy külön törzs származik tőlük. Végül eme rítus alkalmazásával kapcsolatban bővebb magyarázat nélkül felemlíti azt az ószövetségi szertartást, melynek keretében a leviták az áldozati állatra tették rá kezüket.125 quaerat. Classis I., canon XI. KomjKán. 18. 124 Alias autem, sine clericorum concilio videlicet et populi testimonio, nullum episcopus ordinare presumat. Unde in Concilio Cartaginensi IV. [c. 22.] legitur: С. VI. Sine clericorum suorum consilio episcopus clericos non ordinet. Episcopus sine consilio clericorum suorum clericos non ordinet, ita ut civium conniventiam et testimonium querat. Distinctio XXIV. Pars II. С. VI. Corpus juris canonici. Szerk. Emil Friedberg. I. Decretum magistri Gratiani. Graz, 1959. 89. 125 Manus impositio significat et representat 1. directionem, corroborationem et protectionem manus DEI omnipotentis, quo possit is, qui ordinetur, suum prestare et perficere ministerium ad gloriam DEI et salutem ecclesiae. 2. significat tradi ei potestatem, ut vice Christi ecclesiam doceat et gubernet. 3. Se, quod boni pastoris est, si opus sit, pro fide et salute ecclesiae libenter impendit. Legimus [...] et Dominum et apostolos manus imposuisse iis, quibus voluerunt de Dei benedictione exhiberi. Legimus etiam manus impositos iis (!), quibus ex signo reditum est jus aliquod, ut [...] Jacob nepotibus suis, Ephremi et Manasse manus imponendo jus singularum tribuum in filiis suis tribuit. Legimus denique et hostiis manus impositis ab offerentibus. Haec ergo manus impositio significat 1. ipsi vice Christi ecclesiam docendi et regendi jus et potestatem datam esse. 2. Deum ipsi pollicitum esse, quod ipsi benedicere, ipsumque in officio suo contra » 95 «
