Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - Köblös József: Exmisszió, ordináció, konszekráció. A lelkészi hivatal elnyerésének lépései a Dunántúli Református Egyházkerületben a XVII-XVIII. században (2.1)
<Ф MŰHELY фActa Papensia XVI (2016) 1-2. szám Mit mondanak az ordinációval kapcsolatban a Geleji Katona-féle kánonok? AIV-VII. kánon a lelkészek megkívánt képzettségéről, a XIII-XIV. pedig meghívásukról szól.82 A XV. kánon, bár jóval tömörebben, de a lelkésszé válás folyamatát a lelkészekről szóló I-X. komjáti kánonnal teljesen megegyezően vázolja fel, eszerint ebben az időben az ország keleti felén lévő egyházkerületek is hasonló gyakorlatot követtek. Eme rendelkezés szerint a mind belső, mind külső meghívással rendelkező személyeket nyilvános tudományos és erkölcsi vizsgálatnak vetik alá, ezután ünnepélyes ordinációval és kézfeltétellel megerősítve (ordinatione item solenni ac manuum impositione confirmata) az egész egyház közakarattal kiküldi őket (mitti tandem ab universa ecclesia, eiusque praefectis communibus votis ac suffragiis debent) az igehirdetésre és a sákra- mentumok kiszolgáltatására. Minderről az ekkor kiállított papi diploma {publicum ecclesiae testimonium) tanúskodik.83 Az esperesi exmissióról szóló XVI. kánonról fentebb már szóltunk.84 Az 1623-as komjáti kánonok tehát egyházkerületünkben évszázadokra rögzítették a lelkésszé válás lépéseit. Az 1630-as pápai zsinat által megfogalmazott törvénycikkek85 csak finomították, itt-ott kiegészítették a komjáti kánonok rendelkezéseit, az ordinációval kapcsolatban újabb döntéseket nem tartalmaztak. E témában az elvi állásfoglalások szintjén változtatásokról egészen а XVIII. század végén született, szabályrendelet jellegű egyházkerületi határozatokig egyáltalán nem tudunk. b. ágendák A zsinati rendelkezések mellett van még egy másik értékes forráscsoportunk, mely a kánonok döntéseit a liturgikus gyakorlatba volt hivatott átültetni: a liturgiái rendtartások, az ágendák kötetei. Mivel ezek magyar nyelvűek, abban is eligazítanak, milyen magyar kifejezéseket találtak a latin teológiai műszavakra. А XVII. század folyamán kiadott jelentősebb magyar ágendák (az 1608-as belgiumi, az 1617-es Patai István-, az 1621-es Melotai Nyilas István-, az 1649-es Paksi K. György- és az 1650-es Szatmári Ötvös István-féle)86 azonban 82 GKIKán. 2-4,6-7. KISS 1875.2-4, 6-7. «3 GKIKán. 7. KISS 1875. 7. 84 Lásd a 72. sz. jegyzetet! 85 Veszprémi ehm. I. sz. jkv. DREKK O. 969.114Г-122Г. MOKOS 1901. 221-237. THURY 1998. L 281-295. 86 TÓTH 1873.16-18. KÖBLÖS 2011. 58. CSIBA 2014. 73-90. » 84 «
