Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - ifj. Hermann István-id. Hermann István: Adalékok Pápa város XVII. századi történetéhez. I. Birtoklástörténeti vázlat és a város népességszáma
<Ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám Sajnos a legritkább esetben ismerjük egy-egy család tagjainak felekezeti hovatartozását, sok esetben ez az összeírás az egyetlen forrásunk az adott személy vallására vonatkozóan. Alá kell húznunk azt is, hogy a rekatolizáci- ónak az 1650-es évek második felében történt felgyorsulása miatt a korábbi évekből, évtizedekből származó adatok kontrollforrások nélkül nem vehetők figyelembe a felekezeti hovatartozás esetében. Emiatt a fenti kérdés eldöntésére a családokat alig tudjuk felhasználni. Talán az egyetlen kivétel Gombos Pál hajdú esete, aki az összeírás tanúsága szerint egyedül élt Új utcai házában. A pálosok által vezetett anyakönyvből tudjuk, hogy 1647-ben vette el a református Cibrádi Balázs leányát, Ilonát, akitől két gyermeke született, György 1649-ben és ismét György 1651-ben. 1659-ben Gombos 38 évesnek vallotta magát, apósa pedig 51 évesnek, tehát felesége sem lehetett több 17- 19 évesnél a házasságkötéskor. Amennyiben feltételezzük, hogy hitvese megtartotta református vallását - amire volt példa a korabeli Pápán -, elképzelhető lenne, hogy protestáns volta miatt maradt ki az összeírásból. Van azonban más, talán logikusabb magyarázat is arra, hogy miért nem szerepelnek családtagok Gombos Pál házában. Mivel 1651-et követően a család az anyakönyvben nem fordul elő, az életkorok ismeretében feltehető, hogy felesége halála miatt nem született több gyermeke. Második gyermekét is elveszthette akár feleségével egy időben, akár attól függetlenül is. A fenti lehetőséggel - miszerint a számadatok kizárólag a katolikusokat tartalmaznák - szemben felhozható, hogy több jel mutat arra, a felekezeti adatok a háztulajdonos vallására utalnak. Ahol kontroliforrások állnak rendelkezésünkre - praktikusan többnyire az 1659-es tanúvallatási jegyzőkönyvek felekezeti adatai - ott ez minden esetben igazolható. Kétségek az özvegy háztulajdonosok esetében merülhetnek fel, mivel Szatmári Borbély György özvegye, Hídvégi Anna az 1659-es tanúvallatás szerint kálvinista volt, néhai férje viszont katolikus, amint azt a pálosok által vezetett anyakönyv számtalan bejegyzése bizonyítja. Az összeíráskor az ingatlan mellett az özvegyet említik, ugyanakkor a ház katolikusként van feltüntetve. Mivel adatok híján nem tudjuk, hogy a többi özvegy esetében mi volt a helyzet, így elképzelhető, hogy mindenütt a néhai családfő felekezete szerint vették fel az összeírást. 79 özvegy szerepel a forrásban, közülük 60 (piszkozat) / 56 (tisztázat) esetében van feltüntetve a katolikus felekezethez tartozás ténye. Az összeírásban található adatok értelmezésének másik lehetősége, hogy a számok mögött valamennyi, az adott házban élő személy megtalálható függetlenül felekezeti hovatartozásától. A fentebb írottakra tekintettel ezt a lehetőséget tartjuk a valószínűbbnek. Amennyiben kiindulópontnak fogadjuk el ezt az értelmezést, megkísérelhetünk a város egészének lélekszámúra vonatkozóan becslést végezni a forrásból. A továbbiakban erre teszünk kísérletet. » 47 «
