Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 3-4. szám - Szemle - Rainer Pál: Egy cs. és kir. 52. gyalogezredbeli ismeretlen tartalékos tiszt I. világháborús és hadifogoly naplója, 1916-1920 (Hudi József)
<ф Szemle ф> Acta Papensia XVI (2016) 3-4. szám Miközben a kötetet és annak lábjegyzeteit olvastam, egy harmadik naplóra bukkantam: Udvardi Lázár bajai matematika-fizika tanár a 32. gyalogezred katonájaként esett fogságba, szintén a Bajkál-tó és Távol-Kelet táboraiban élt, élményeit, megfigyeléseit éles szemmel írta le, véleményét sem titkolta. Egy utalásából arra következtethetünk, hogy az eredeti naplót szabadulása, 1920 után öntötte végleges formába. Ennek szövegét adta ki a bajai múzeum 1996-ban. Rainer Pál szerkesztő nehéz feladatra vállalkozott, amikor Ruttkay-Miklián Eszter etnográfustól kiadásra megkapta a kéziratot, hiszen azt a mai olvasó számára használhatóvá kellett tenni. A betűhíven közölt szöveget lábjegyzetekkel, személy- és földrajzinév-mutatóval, az alakulatok mutatójával, idegen szavak és kifejezések jegyzékével, irodalomjegyzékkel kellett ellátnia. Az irodalomjegyzékből kitűnik, hogy az 52. gyalogezred történetét, az oroszországi magyar hadifoglyok történetét is megírták, a hadifogság irodalmi életét is feltárták. Bonhardt Attila az 1980-as, 1990-es években a magyar hadifoglyok hazaszállításának históriáját is alaposan feltárta. Ezek az alapkutatások valamelyest megkönnyítették a kézirat kiadását. (Talán azt is érdemes megjegyezni, hogy a Kádár-rendszer alatt az orosz hadifogság marxista szemléletű feldolgozásai a szocializmus legitimálását szolgálták, ezért hálás kutatási témának számítottak.) Az igen időigényes háttérmunka révén az olvasó könnyen eligazodhat a személyek és események útvesztőjében. Az egyéni helyesírás, a tömörítés szándékából eredő rövidítések feloldása, a csak családnéven emlegetett bajtársak lehetőség szerinti azonosítása megkönnyíti a tájékozódást. Jó megoldásnak tekinthetjük, hogy a szerkesztő a szöveget kisebb egységekre tagolta és félkövér betűs alcímekkel látta el. A kötet lapozásakor az olvasó látni fogja, hogy a harctéri napló a rövidebb, a hadifogoly-napló a hosszabb szövegtest, melyet egyéb hasznos jegyzetek egészítenek ki. A naplójegyzetek után a jegyzetfüzetből az idegen pénzek, az orosz mértékek jegyzékét, az ismerősök címjegyzékét, a fogolytábor 46 tételből álló francia nyelvű kiskönyvtárának jegyzékét olvashatjuk. A magyarra le nem fordított könyvek címének magyarra fordítása Rainer Pál Anna lányának köszönhető. A könyv első és hátsó borítóját egy-egy I. világháborús orosz képes levelezőlap díszíti, mindkettő a szerkesztő tulajdonát képezi. A napló olvastán először is az a kérdés merülhet fel, miért is írt az újvidéki Anonymus. Lehetséges, hogy már az előző évben is naplót vezetett, s a saját karrierje érdekében kívánta dokumentálni az eseményeket. Talán egy győztes háború szerény krónikása kívánt lenni. 1916-ban menetszázadának frontra vonulása, kiképzése még optimizmussal töltötte el, tehát indokoltnak tűnt naplójegyzetek készítése. A frontszolgálat már felvillantotta a veszélyeket, az orosz offenzíva pedig a tömeges halált, fogságba esést napi ténnyé minősítette, melyet közönnyel könnyebben el lehetett viselni. A fogság azonban más értelmet » 450 «
