Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)

2016 / 3-4. szám - Szemle - Rainer Pál: Egy cs. és kir. 52. gyalogezredbeli ismeretlen tartalékos tiszt I. világháborús és hadifogoly naplója, 1916-1920 (Hudi József)

Szemle * I. „A szolgálat nehéz, az idő legtöbb- nyíre rósz”: „Barakkunk piszkos, sötét és nagyon sok benne a po­loska”. Egy cs. és kir. 52. gyalogez­redbeli ismeretlen tartalékos tiszt I. világháborús és hadifogoly nap­lója, 1916-1920. Az előszót és a jegy­zeteket írta, a mutatókat összeállí­totta: RAINER Pál. Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém, 2016. 150 p. Néhány évtizede, mióta a történetírás­ban a társadalomtörténeti irányzat Magyarországon is divatba jött, a ha­gyományos történeti források mellett megnőtt a becse a szóbeb visszaemlé­kezéseknek — az oral history tárgyai­nak —, s úgyanígy az írásbeli vissza­emlékezéseknek, önéletírásoknak, nap­lóknak. A naplóknak különösen a hétköznapok és a mentalitás történetét kuta­tók veszik nagy hasznát. A történelmi Magyarországon a fejlettebb nyugat-európai országokhoz ké­pest kevesebb szubjektív írásmű készült az újkorban, de a XIX. században már minden társadalmi rétegből találunk olyan személyt, aki fontosnak tartotta él­ményeit papírra vetni. Veszprém megye és a dunántúli régió abban a szerencsés helyzetben van, hogy a XVI. századtól kezdve több személyes jellegű írásmű fennmaradt: beteges Martonfalvay Imre (1510-1591 után) deák, a pápai végvár hadnagya 1585-ben fejezte be önéletírását, melyből az enyingi Török család szolgálatában eltöltött 65 évi ténykedését, közte a Győr előterébe eső pápai vég­vár erődítésének történetét ismerjük meg. A XVII. századból nem maradt fenn napló. A XVIII. századból Bíró Márton veszprémi püspök és főispán 1751-1758 között magyarul és latinul vezetett nap-

Next

/
Thumbnails
Contents