Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 3-4. szám - Kisebb közlemények - Kerecsényi Zoltán: Ferenczi Sándor, a magyar Freud
<ф Kisebb közlemények ф> Acta Papensia XVI (2016) 3-4. szám 1890-től Bécsben kezdett orvosi tanulmányokba, aztán 1897-től visszatért Budapestre, ahol általános orvosi, valamint ideggyógyászati magánrendelőjének megnyitásáig kórházakban dolgozott. Mindeközben intenzív kapcsolatot ápolt az akkori kulturális élet jeleseivel, újságírókkal, írókkal, költőkkel, eljárt mindezek kávéházi társaságaiba. Rajta keresztül ismerte meg például József Attila, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső is a pszichoanalízist. Ferenczire nagy hatással volt Sigmund Freud Álomfejtése. Égett a vágytól, hogy személyes kapcsolatba kerüljön a neves professzorral, a pszichoanalitikus iskola megalapítójával. Ferenczi 1908 elején találkozott először személyesen Freuddal. A találkozás megszervezésében egy budapesti orvos, Stein Fülöp volt segítségére. A Freuddal való kapcsolata, barátsága élethosszig tartott. Folyamatosan és kölcsönösen beszámoltak egymásnak gondolataikról, terveikről, olykor vitát is folytattak egymással. Mindezek hű tükre huszonöt esztendőn át folytatott levelezésük, a mintegy 1200 levél, mely Ferenczi haláláig, 1933-ig keletkezett. Ezeket a rendkívül értékes kordokumentumokat az Osztrák Nemzeti Könyvtár őrzi, de jó egy évtizede több kötetben magyarul is olvashatók a Tha- lassa-Pólya kiadás (2002-2005) jóvoltából. Ez a nagy levelezés az első világháború alatt sem szűnt meg, amikor Ferenczi katonaorvosként szolgált. 1914 őszétől 1915 végéig „népfölkelő” főorvosként, majd Pápán ezredorvosként szolgált, ahol 1915 őszén Freud meg is látogatta őt. A dunántúli Pápa „pszichoanalízis-történelmi” helyszín lett: Ferenczi itt végezte a világ első lovas analízisét; 1915 elején, a 7-es honvéd-huszárok laktanyájának udvarán parancsnokát, a galíciai fejsérülése óta neurotikus Bart- hodeiszky Gyulát vette lóháton kezelésbe. Szabad óráiban pedig itt fordította Freud fontos műveit — Három értekezés a szexualitás elméletéről, Az álomról —, emellett katonai minősítési lapja szerint ezredorvosként egy tífuszjárványt is elfojtott. Ferenczi pápai keltezésű leveleiben többek közt olvashatunk a háború alatti hadgyakorlatokról, a fronton elesett gróf Esterházy Pál huszárkapitányról, Ignotus látogatásáról, a pápai várkastélyról — ahol Ferenczi egy ideig lakhatott —, a grófi uradalom jószágigazgatójának fotografálásban örömét lelő fiáról, akinek köszönhetően szintén fennmaradt egy fotó, ami már biztosan pápai keletkezésű ! 1915 januárjában készült a pápai kastély udvarán, az egyik repkény- nyel befuttatott kastélyablak előtt áll a katonazubbonyos Ferenczi. » 438 «
