Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)

2016 / 3-4. szám - Forrásközlés - Mezei Zsolt: Históriás ének Csepreg 1621. évi nagy veszededlméről (Egy újabb variáns)

«ф Forrásközlés ф> Acta Papensia XVI (2016) 3-4. szám tudunk kifejezetten HITVALLÁSOS ALAPON REFORMÁTUS KERESZTYÉ­NEK lenni, ha olyanok vagyunk, hogy velünk jól érezheti magát baptista, naza- rénus, lutheránus stb. mert színtelen, dogmáiban határozatlan, általános ke- resztyénséget hirdető és valló az igehirdetésünk, a sajtónk stb. Minő választ tudunk adni a munkáskérdésben szemben Marxszal és a pápa bulláival és en- ciklikáival?! Milyen határozott választ tudunk adni az élet számtalan nagy kér­déseire református hitvallásos szempontból? Ilyen elvi alapon álló szövetsé­günk sincs. Egyedül a Kálvin János Társaság az, ahonnan a történelemi kálvi- nizmusnak nagyszerű tanításai kiáradnak. Mivel szükségesnek láttam ennek szélesebb körben a terjesztését, ezért gyülekezeti lapomat: „REFORMÁTUS EGYHÁZ”109 névre átváltoztatva, 14 gyülekezet lapjává is téve a Kálvin János Társaság rendelkezésére bocsátottam az 1943. év januárjától kezdve. A mi ma­gyar népünknek nem a mostani angol és más nemzetek kálvinizmusa kell, ha­nem az ősi kálvini keresztyénség. Amint hitvallásos református keresztyének vagyunk, meg is erősödünk, és nem csak tagadunk Rómával szemben, de pozi­tívat adunk is. Az élelmezési nehézségek miatt azonban balatoni üdülőnkben csak leány­körünk üdülhetett, gyermekinket már nem vihettük el, mert sem tej, sem hús, sem liszt nem volt rendelkezésünkre bocsátva, éheztetni pedig nem vihettük el szegényeket. Leánykörünk legnagyobbrészt magával vitte az élelmet, és így a közösből éltek, míg volt. A nagyon sok áldás dacára, mellyel Isten számunkra az 1943. évet megáldotta, megajándékozta, mégis tele komor aggodalmakkal és sejtésekkel zártuk. Hiányoznak a mi drága fiaink, kik a Don mellől nem jöttek haza. Az idegháború, ellenségeinknek határainkhoz való közlekedése, a bármi­kor megjelenhető bombázók, légi támadások komorrá tették számunkra az óév­től való búcsúzást és az 1944-es újév-köszöntést. Emberek és országok között bármerre tekintünk, önmagunkba hiába nézünk, segítség sehonnan sem jöhet, hogyne szakadna fel szívünkből minden alkalommal hitünk szent, megnyug­vást adó zsoltára: „Te benned bíztunk eleitől fogva.” 1944. január 23-án új kezdeményezés történt általam a magyar gyáripar éle­tében. Ezelőtt öt évvel Csonka János gépgyárba sikerült bejuttatnom tanoncnak 109 Református Egyház: a budafoki, alsódabasi, Örkényi, ócsai és nagytétényi ref. anyaegy­házak, budaörsi és törökbálinti ref. fiókegyházak gyülekezeti lapja, szerkesztője Demjén István. Megjelent 1943 január és 1944. szeptember 1. között. A lap 24-25. évfolyamként jelent meg, tehát a Református Híradó folytatásaként látott napvilágot. = OSZK FM3/6741. » 426 «

Next

/
Thumbnails
Contents