Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 3-4. szám - Forrásközlés - Mezei Zsolt: Históriás ének Csepreg 1621. évi nagy veszededlméről (Egy újabb variáns)
■ф Forrásközlés ф> Acta Papensia XVI (2016) 3-4. szám egyházban történtek. Július 16-án volt a beiktatásom, bezzeg nem volt itt üdvözlés, bankett, miegymás, a harangozó a piacról jövőket invitálta, hogy jöjjenek már be, mert az új papunkat iktatjuk. így aztán körülbelül 30-40 lélek verbuválódott a kis imaszobába össze, de ebből talán tízen voltak, akik Szegedről jöttek le beiktatásomra. Nagy Ferenc76 esperes úr iktatott be. A szegediekkel együtt az esperes urat is egy kis vékony beiktatási ebéddel, amilyen az én szegénységemből telt, láttam szívesen. Tele lettem munkakedvvel, ahogy hallottam az én proletár-híveimnek lé- lekszegény életét, küszködő nyomorúságát, elkeseredett lelkületét, úgy éreztem, hogy ez kell nekem, feleségemmel sorba látogattuk Nagytétény, Budafok, Albertfalva szerteszéjjel szórt reformátusait. Volt néhány cserkészfiú, akikkel megvetettük az alapját a mostani hatalmas nagy cserkészcsapatunknak. Magam tanultam és tettem le a cserkészvizsgákat, hogy parancsnok lehessek. Jövedelem azonban nem volt. Bizony sokat éheztünk. A feleségem az Orsó és rokka nevű kézimunka kereskedésben hímzett, varrt, kötött, bizony sokszor egy napra nem volt több a jövedelem, mint 40 fillérnek megfelelő papírpénz. Istennek hála azonban a bibliakörünk mind nagyobb és erősebb lett. Az imádkozok serege folyton nőtt, amikor pedig dr. Tóth István77 minisztériumi tanácsos úr, aki a protestáns ügyosztálynak volt a főnöke a Kultuszminisztériumban, kijött hozzám és látta a sivár helyzetet, a kongruát 144 pengőnek megfelelő alapkongruára emelte fel. Az éjet-nappalt egybetevő munka azonban a múlt tragédiáival feleségem egészségét tönkretette, a sok éhezés következtében úgy ő, mint Pista fiam tü- dőcsúcshurutot kaptak. Szinte kétségbeejtő volt a helyzet, mert a végén már feleségemnek jártányi ereje is elfogyott. A munka azonban nem szünetelhetett 76 „Nagy Ferenc lelkész, a pesti egyházmegye esperese 1917. okt. 7-től 1927. június 29-ig. Felesége Wodianer Mária, akinek szülei zsidó vallásúak voltak. Három fiúgyermekük van. Kettő tényleges katonatiszt. Egy polgári foglalkozású. Milyen állást tölt be, nem tudjuk. Nagy Ferenc alsódabasi lelkész és pesti esperes gyógyítatlan betegség (elmebaj) következtében nyugdíjaz- tatott. Él, mint gondozás alatt levő ápolt Gyöngyösön. Állítólag, illetve szakorvosának a véleménye szerint teljesen gyógyult. Elmebaja nem igen tér vissza. Felesége Budapesten él.” - TtREL I.i. 8. d. Alsódabas, 3. 77 Tóth István, ecsegi, jogász, államtitkár. 1877-ben született Mezőtúron. Középiskolai tanulmányait Mezőtúron, a jogi kart Budapesten végezte. Később a VKM fogalmazója, majd a gyógypedagógiai ügyosztály vezetője volt. 1917-1920 között, majd 1927-től a protestáns ügyek referense, helyettes államtitkár. - MADARÁSZ 1935.1. k. 192. » 404 «
