Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)

2016 / 3-4. szám - Forrásközlés - Mezei Zsolt: Históriás ének Csepreg 1621. évi nagy veszededlméről (Egy újabb variáns)

<ф Forrásközlés ф>

Acta Papensia XVI (2016) 3-4. szám

22. De hally[!] itt már szörnyű rettenetes dolgot, Minémüt emberi szem soha nem látott,

Az ártatlan népség melly szörnyen rontatott, Midőn az ellenség a' Templomnál bolgott21.

23. A’ meg-holt tetemek fejszével vágattak, Izenként ’s emberi tagok kontzoltattak,

Sokak lábok szára ágyékig nyuzattak,

Illyen kegyetlenül föl mészároltattak.

24. Kik Templom tornyában fel-mentenek vala, Azokat nagy hitre alá hivták vala,

Hogy szónak hivének alá jöttek vala,

De veszedelmekre le szállottak vala.

25. Mert az ellenségnek fegyvere ki vonva Volt, és szegényeket egy kis idő múlva,

Mind a’ kardra hányta, egy el-nem futhata, Meg-holt tetemeket rakásra hányotta.

26. Ez Isten Házában olly vér özön vala,

Hogy az embereknek inát éri vala,

Minthogy az ellenség senkit nem szán vala, Sőt a’ vér ontásban gyönyörködik vala.

27. A’ meg-holt testekből tüzeket rakának, Azokat rendölték tüzek fej állának,

Fa törsökök helyett testeket rakának,

És mindent a’ tűzre egymásra hányának.

28. E’ siralmas dolgon ki ne siránkozna?

Az ártatlanokon ki ne szánakozna?

Ettől bizonyára a’ pogány török is,

Irtózna és sima még a’ vad tatár is.

29. De Ferdinánd tsászár kémén szivü hada, Nem szánokodhatik kegyetlen kozákja:

És a gonoszságra készen volt Horvátja,

Úgy Eszterházinak oktalan Magyarja.

21 bolygott, bolyongott

» 363 «