Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - ifj. Hermann István-id. Hermann István: Adalékok Pápa város XVII. századi történetéhez. I. Birtoklástörténeti vázlat és a város népességszáma
<Ф MŰHELY Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám tőén a pápai, ugodi és gesztesi várra és tartozékaikra, illetve a pálosoknál zálogban lévő birtokokra terjedhetett ki, s ezért mindösszesen 58 ezer forintot kellett fizetnie Csáky Lászlónak.30 Két eltérő tartalmú fogalmazványt ismerünk, amelyek a második Csáky-féle zálogszerződéshez kapcsolhatók, azonban tartalmuk alapján egyik sem azonosítható a végleges szerződéssel. Szembetűnő a különbség a két dokumentum között a birtokok felsorolásában. Az Aszalai István aláírásával és Esterházy Miklós nádor nevében április 8-ára - tehát már azt követően, hogy Csáky két részletet is kifizetett a zálogösszegből összesen 40 ezer forint értékben - keltezett fogalmazványban Pápa, Ugod, Devecser és Gesztes várak és tartozékaik szerepelnek, név szerint is említve több települést, köztük Igar pusztát.31 A települések névszerinti felsorolásától eltekintve a fogalmazvány szövege nagyon hasonló az 1632-es zálogszerződés szövegéhez. Ezzel szemben áll egy dátum nélküli fogalmazvány, amely Esterházy Istvánt és feleségét, illetve Csáky Lászlót nevezi meg szerződő felekként, és csak Pápa és Ugod vára, valamint a hozzájuk tartozó birtokok szerepelnek a zálog tárgyaként.32 Megjegyzendő, hogy az év elején kelt, már hivatkozott tiltakozásban is csupán a pápai és ugodi várról esik szó. A zálogösszegként mindkét dokumentumban 58 ezer forint szerepel. Igar puszta ekkor a pápai pálosoknál volt zálogban, s a végleges zálogszerződésbe való bevételét Esterházy István egy Csáky Lászlóhoz írott levelében kifogásolta is.33 A pápai vár és a hozzá tartozó birtokok ismételt, másodszori34 megszerzése mellett Csáky törekedett a pápai főkapitányi tisztség visszaszerzésére is. Törekvését 1641 tavaszán siker koronázta. Esterházy István május 16-án Csákyhoz írott levelének utóiratából értesülünk arról, hogy Csákyt ismét kinevezték főkapi30 Esterházy Farkas feljegyzése a kismartoni jószág ügyében, s.d. SNA Esterházy, Új rendezés lad. 35. sine no. [áthelyezve a Muraközy-féle rendezés fasc. 98. no 93. melléj. A keltezés nélküli feljegyzést 1648 körülire datálhatjuk. Ebben segítséget jelentett, hogy a feljegyzés alapján még nem született megállapodás gróf Esterházy László és gróf Nádasdy Ferencné, gróf Esterházy Julianna között utóbbi hozományának kifizetéséről, illetve Pápa még zálogban volt. Előbbihez lásd MARTI 2013. 85. 7. táblázat. A feljegyzés nyilvánvalóan része a kismartoni uradalom megszerzésére irányuló családi döntéshozatal előkészítő anyagának, annak anyagi természetű vonatkozásait foglalja össze. 31 MNL OL P 108 fasc. A. no 16. 32 MNL OL P 108 fasc. A. no 24. 33 Esterházy István pápai officiálisai március 4-én adták zálogba a pápai pálosoknak a pusztát. MNL OL P108 Rep. 40. fasc. B. no 41.; Esterházy István levele Csáky Lászlóhoz, Lakompak, 1641. május 16. MNL OL P 108 fasc. B. no 36. 34 Ezt a kifejezést használja Esterházy Farkas a már idézett 1653-as feljegyzésében. SNA Esterházy, Muraközy-féle rendezés fasc. 98. no 93. » 35 «
