Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - ifj. Hermann István-id. Hermann István: Adalékok Pápa város XVII. századi történetéhez. I. Birtoklástörténeti vázlat és a város népességszáma
<Ф MŰHELY Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám megszerzésére.18 Esterházy Istvánnak a főkapitányi tisztségre történő beiktatására azonban csak közel egy év elteltével került sor.191640 tavaszán felmerült, hogy István Pápára teszi át székhelyét, azonban erre nem került sor.20 Csáky nem sokkal korábban adhatta át a várat, mivel a nádor figyelmeztette fiát, hogy „Csáki uramnak semmi ott való javaihoz ne hagyj nyúlni”.2' 1640 szeptemberében a nádor a lehetséges alkapitányok személyéről értekezett egy fiának írott levelében.22 Esterházy István pápai tevékenységéről nem sokat tudunk. Ismerjük pápai provízorát (bonorum ad Papam spectantium provisor), Varanovich Gáspárt,23 róla azonban jelenleg nem tudunk többet, Pápára vonatkozó más forrásban nem találkoztunk a nevével. Ezenkívül a család levéltárában két keltezetlen kérvény maradt fenn, amelyek Esterházyhoz mint pápai főkapitányhoz íródtak.24 Esterházy István birtoklása epizodikusnak bizonyult a város életében. Úgy tűnik az ifjú gróf pápai főkapitányként nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ennek elsősorban egészségügyi okai lehettek.25 A nádor és Csáky László 18 Csáky László Bécsben 1639. március 20-án kelt levelében tájékoztatta a nádort az uradalom áráról. A levél utóirata azt sugallja, mintha a nádor anyagilag is támogatta volna az uradalom megszerzését. MERÉNYI 1904. II. sz. 184-185. Ez azt sejteti, hogy a nádor és Csáky közötti feltételezett megegyezés része lehetett, hogy a főkapitányságról történő lemondásért, valamint a várak és birtokok visszaváltásáért cserébe a nádor segíti Csáky megfelelő birtokhoz és tisztséghez jutását. 19 Esterházy Miklós még 1640 tavaszán is a beiktatás lehetséges időpontjáról ír fiának, miszerint kétséges, hogy a közelgő húsvét (április 8-9.) előtt erre sor kerülhet. Esterházy Miklós levele Esterházy Istvánhoz, Fraknó, 1640. március 31., MERÉNYI 1907. II. sz. 311-312. Esterházy István 1640. augusztus 7-én Lánzséron kelt levelében már múlt időben beszél beiktatásáról, amely nem történhetett sokkal korábban, mivel a levélben fizetéséről egyeztet. Esterházy István levele ismeretlen grófhoz, MNL OL P 108 Rep. 40. fasc. C. no 55. 20 Esterházy Miklós levele Eörsi Zsigmondhoz, Kismarton, 1640. március 28. MERÉNYI 1907. 311-312.1. sz. jegyzet. 21 Esterházy Miklós levele Esterházy Istvánhoz, Fraknó, 1640. március 31., MERÉNYI 1907. II. sz. 312. 22 Esterházy Miklós levele Esterházy Istvánhoz, Sempte, 1640. szeptember 8., MERÉNYI 1907. III. sz. 313-314. 23 Kígyósi Ferenccel, Esterházy István udvari kapitányával együtt uruk megbízásából a pápai pálosoknak adták zálogba Igar pusztát. 1641. március 3. MNL OL P 108. Rep. 40. fasc. B. no 41. 24 Sárkány János hajdú kéri 3 tallér kárának megtérítését a főkapitánytól, s.d. MNL OL P108. fasc. C. no 69.; Pyrkner János Kristóf csájbort kéri a főkapitányt, hogy tiltsa el a pápai bírót a pattantyúsok özvegyeinek és gyermekeinek szolgálatra rendelésétől, mivel azok - ismételt férjhez menetelükig - régi szokás szerint kizárólag tőle függenek, s.d. MNL OL P 108. fasc. C. no 70. 25 Esterházy Farkasnak 1641. január 16-án Fraknóból Esterházy Istvánhoz írott leveléből következtethetünk arra, hogy az ifjú főkapitány - többek közt - egészségi állapota miatt képtelen lehet ellátni feladatát. Amint unokatestvére írja a levelében, „vegye nagyob consideratioban az Papai dolgot, maga kisebségével ne engedgyen Nagyságod mászt maga szekeben pepezkedni”; » 33 «