Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 3-4. szám - Műhely - Fekete Csaba: Caecus de colore. Pathai István ligurgiai minősítése és a tudományosság
<ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 3-4. szäm elemek. Ez sem gyakorlatban, sem történetileg nem volt ismeretes a hazai re- formátusság számára a XVIII-XIX. század óta, lelkészeik és tanáraik számára sem. Azt sem tudták, hogy a gyülekezeti énekeskönyv egykori anyagából zárványként maradt néhány antifóna, recitált zsoltár nélkül, mint egystrófás fennálló vagy közének. Zsoltározás nélkül egykor nem létezett sem napszaki könyörgés, sem ünnepi szertartás; ennek pedig tartozéka a doxologia és az antifóna. Jobb híján ezt az elnevezést használták aztán mások is, például Kathona Géza. Ő összeállította a Huszár Gál „rövid” és a „teljes” liturgiájának alkotóit és sorrendjét. Idézi Samarjai Máté János meghatározását az antifónáról.81 Kimutatja, hogy nézetei teljesen azonosak Geleji Katona Istvánéval (és Újfalvi Imréével, akinek 1602-es énekeskönyvére is hivatkozik). Ő sem ismeri a református prima és ve- csemye szerkezetét, félreérti Huszár Gál graduálos istentiszteletének elemeit és összetartozását, pedig a reformátusoknál is ez volt a hétköznapi könyörgés kerete két évszázadon át, ebbe illeszkedett hetente egy alkalommal reggel, és egyszer este a hétközi prédikáció. Vagylagosnak véli a benedicamus és a versiculus éneklését, és a gyülekezet által énekelt zsoltárt vagy dicséretet. A praefatiot úgy minősíti, hogy az a pap hosszabb éneke. A teljesnek mondott sorrenddel a sákramentumos szertartást mutatja be, némi félreértéssel. Nem Úrvacsorái Ágendának tekinti,82 de helyesen ítél a sákramentumos istentiszteletről: „Nem lehet semmi kétségünk aziránt, hogy Huszár Gál kisebb jelentőségű módosításokkal Luthernek a »Formula Missae«-jében közölt liturgiáját követte.”83 Idézzünk még két megállapítását, mindkettő helytálló. „így bizonyos, hogy a Méliusz korabeli debreceni református istentisztelet antifónás típusú volt s azon kétféle: gyülekezeti (a cantionale-ből) és szertartásos (a graduale-ból) énekek énekeltettek.”84 - „Huszár Gálra a zürichi istentiszteleti rendtartás sem Buliinger, sem Lavater közvetítésével nem volt hatással.”85 Ezeket a történetileg azóta kétségtelenül igazolódott megállapításokat Benedek Sándor ismételten tagadja és támadja. Kathona Géza a helvét hatást Bornemisza istentiszteleti 81 „Meg tarttyuk a Soltárok éneklése élőt való Antiphonákat, az az, elöljáró verseket...” KATHONA 1940. 72. 82 Vitatja Szathmáry véleményét, és sajnálja, hogy publikációja (a Komjáti graduál karácsonyi úrvacsorás szertartása) „nem betűhiteles másolata az eredeti Huszár-liturgiának, hanem nagyrészben csak tartalmi közlés”. KATHONA 1940. 88. 83 Kathona 1940. 88. 84 Kathona 1940. 69. 85 Kathona 1940. 87. » 313 «
