Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 3-4. szám - Műhely - Fekete Csaba: Caecus de colore. Pathai István ligurgiai minősítése és a tudományosság
<ф MŰHELY фActa Papensia XVI (2016) 3-4. szám Kathona Géza neheztelve utal Szathmáryra, hogy közlése nem is mindenütt teljesen pontos. A teljes rendet és hozzáértő értelmezést Csomasz Tóth Kálmánnak köszönjük (1955),78 neki sem volt még módja hangjegyes példa közlésére, csak említésére. Benedek Sándor az ő tanulmányát nem hasznosítja, mert homlokegyenest ellenkező az elképzelése. Nem is hivatkozik rá. Mindebben nincs egyedül, azaz érvelése és módszere nem példátlan. Énekes liturgiáról írtak a XX. század második feléig éneklésre tekintet nélkül, úgy, mintha mindig esetleges, avagy teljességgel mellőzhető volna a dallam. Mondtak valamilyen véleményt a szövegről, arról sem úgy, mint költeményről, versénekről és liturgikus alkotóelemről. Benedek Sándor emlegette a Kyrie tételt, leírta többször, a Csurgai graduál- ban aztán mégis Styrie lett belőle.78 79 80 Bizony, ez nem lapsus calami, mutatja, egy még sokkolóbb olvasat. A nagyböjti szertartásokba tartozó Litania major (a gyülekezeti énekeskönyvben is megvolt 1806-ig) In Jejunio feliratát úgy sikerült értelmeznie a Kálmáncsai graduálban, hogy jeirano.*0 Nos, ha nagyméretű betűk elolvasásával hadilábon állt, mást nem várhatunk munkájától olyankor sem, amikor a szertartás szerkezetét és a liturgia történetét boncolja. Ilyen „módszerrel” és „liturgikus” gondolkodással (mert nem ismerte a szertartási válaszéneket) népi elemnek kereszteli a responsoriumot, meg a felelgetős éneklést (Sörös Béla elnevezése szerint váltóéncklést), amint láttuk ezt a föntebb idézettekben. Járatlansága nagyban megkönnyítette, hogy tetszés szerint lásson és magyarázzon bárhol szertartási kálvinizmust, zwingliánizmust vagy katolicizmust. MILYEN ISTENTISZTELET AZ ANTIFÓNÁS? Egyik alkotórészéről nevezte így az óprotestáns istentiszteletet, az énekes könyörgést Sörös Béla; tehát az olyan istentiszteletet, amelyben nem csupán a gyülekezet énekelt, mint a XDC-XX. századi református templomokban, hanem megmaradtak a liturgikus énekkar és a liturgus által megszólaltatott felelgetős 78 CSOMASZ TÓTH 1955., lásd a 72. jegyzetet is. 79 Olvasati hiba! Nem elírás; a felsorolásban szó szerint így következik egymás után: „Kyrie puerorum, passio stb. és Styrie puerorum. ” Vö. BENEDEK 1971.115., 17. jegyzet. 80 „Az előzőkhöz viszonyítva itt némi eltérés mutatkozik a Litania in Jeirano-ban a litania maiorral szemben...’’BENEDEK 1971.116., 18. jegyzet. » 312 «
