Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)

2016 / 3-4. szám - Műhely - Fekete Csaba: Caecus de colore. Pathai István ligurgiai minősítése és a tudományosság

<Ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 3-4. szám HUSZÁR GÁL „KÁLVINIZMUSA” Mi, magyar reformátusok a XX. század óta a Kálvin-terek és Kálvin-arcu- latok országa lettünk, ahelyett, hogy Kálvin teológiája valósággal érvényesült volna és ne csak amúgy jelkép lett volna a református teológiában. A romanti­kus kálvinizmus nem is habozott, érzékeltette, hogy kell bizony Kálvinnak a nimbusza, művei nem, azok alászálltak a történelem süllyesztőjében. Ezért volt maroknyi kutató kezdeményezése műveinek fordítása a XX. század elején, amelyet évszázadokkal korábban hiába kezdett el Szenei Molnár Albert. Huszár Gál énekeskönyvét azért is említenünk kellett, mert Kálvin híres énekeskönyvi előszavának teljes szövege először 2003-ban látott napvilágot magyarul. Stras­bourg istentiszteleti rendje szintén ilyen, készséggel hivatkozik rá és hasonlít- gatja ezt Benedek Sándor is, más is. Több évszázados késéssel, valamelyik kései kiadásból Baksay Sándor átdolgozta a Kálvin-féle confiteort, ez a Makkai-féle Istentiszteleti rendtartás óta (1929) része a református istentiszteletnek Erdély­ben. Addig ismeretlen volt. Ugyanakkor a Ravasz-féle rendtartás (1930) ki­mondja, hogy nem része (ordinariuma) a Tízparancsolat semmiféle szertartá­sunknak (azóta sem az), holott ha valami, ez tényleg Kálvin szertartásának spe­cifikuma.68 Emlegeti a Tízparancsolat éneklését, majd olvasását is Benedek Sándor; természetesen előbbre lépés gyanánt értékeli, hogy Kálvin elhagyta a Decalogus gyülekezeti éneklését Genfben, ezt is a lelkész olvasta akkortól.69 Mi, magyar kálvinisták el sem kezdtük. Sem az olvasását, sem az éneklését. Milyen „módszerrel” magyarázza Benedek Sándor kálvinistának a „Bullin- ger-Lavater-Huszár Gál-féle agenda” atyamesterét? - Summás állításokkal, minden egyes esetben liturgiái és teológiatörténeti adatok nélkül, magától ér- tedődőként: „Huszár Gálnak igen nagy része volt abban, hogy a kálvini irányú liturgia és agenda aránylag elég korán hazánkba is eljuthatott, elterjedhetett és meghonosodhatott, mert [...] mind a tigurumi (zürichi) agendának, mind az ennek alapján készített Huszár Gál-féle agendának nemcsak alapvető, hanem 68 „A tízparancsolat liturgiánkban sehol sem fordul ugyan elő, mindazonáltal helyes dolog az Istennek tíz parancsolatját minél gyakrabban a gyülekezet elé tárni [...] például a bűnbánati hét első napján Istentiszteleti rendtartás..., 1930. 51. 69 BENEDEK 1971. 95. » 309 «

Next

/
Thumbnails
Contents