Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - ifj. Hermann István-id. Hermann István: Adalékok Pápa város XVII. századi történetéhez. I. Birtoklástörténeti vázlat és a város népességszáma
Ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám 1650-es évek végére teszi a szakirodalom a város rekatolizációjának csúcspontját. Ennek a felekezeti viszonyokban megtapasztalható következményeit vehetjük számba a város házbirtokosairól 1660-ban készített összeírás vizsgálatával.2 A fentiek mellett hangsúlyos forrása a település népességére és felekezeteire vonatkozó vizsgálatoknak a pápai sereg katonáit érintő, 1659-ben felvett tanúvallatás jegyzőkönyve.3 1. A VÁROS BIRTOKOSAI A XVII. SZÁZAD DEREKÁN Pápa és a hozzá tartozó uradalom kora újkori birtoklástörténetének forrásokon alapuló feldolgozása még nem történt meg.4 Az utóbbi években Petrik Iván és Marti Tibor tisztázott fontos részkérdéseket.5 Mi sem vállalkozhattunk másra, mint részben a szakirodalom, részben új források bevonásával birtoklástörténeti vázlat készítésére a XVII. század vizsgált időszakára fókuszálva. 1535-től kezdődően, amikor is egy esztendő leforgása alatt mind I. Ferdi- nánd, mind Szapolyai János Török Bálintnak adományozták a várat és a hozzá tartozó birtokokat,6 azt egészen a család fiágon történő kihalásáig, 1618-ig az enyingi Törökök birtokában találjuk. A család kihaltával mind a kamara, mind a leányági leszármazottak, a bedegi Nyáry család tagjai - Nyáry Pál és enyingi Török Zsuzsanna gyermekei - igényt tartottak az uradalomra.7 A két fél között 2 Az összeírásnak fennmaradt a magyar nyelven készített piszkozata 1660. március 17-ei dátummal (Pápán lakozó nemes és nemtelen rendek), valamint latin nyelvű tisztázata, amely április 20-án kelt (Nomina inhabitatorum oppidi Papa nobilium videlicet et stipendiariorum equestris et pedestris ordinis militum ac plebeorum). Lelőhelye MNL OL P 125 no 11.622, kiadása: HERMANN 2004. Hiányos és több ponton hibás korábbi közlése KATONA 1972. 3 A tanúvallatásra 1659. június 20-án került sor. A jegyzőkönyv két jelzet alatt található meg: MNL OL A 14 no 293. (katonák) és no 296. (hajdúk). 4 Ezt a korszakot Szakály Ferenc dolgozta fel a város történetéről készült tanulmánykötetben. Munkájában természetesen kitért a birtokosokra is, azonban főképpen a korábbi szakirodalom adataira hivatkozott, s több esetben téves megállapításokat tett, illetve vett át. SZAKÁLY 1994. különösen 134-137. 5 Petrik Iván Esterházy Miklós birtokszerzésének forrásait gyűjtötte össze, és adta ki értelmező kommentárjával, míg Marti Tibor Esterházy László életéről írott doktori disszertációjában a korábban Csáky Lászlónál lévő zálogbirtokok kiváltásának körülményeit igyekezett tisztázni. PETRIK 2010. 87-100. 23/a-c. szám és a hozzájuk írott kommentár; MARTI 2013.163-172. 6 I. Ferdinánd adománya 1535. augusztus 27-én kelt Bécsben, Szapolyai Jánosé pedig 1536. szeptember 30-án Váradon. A két oklevél kiadása megtalálható PETRIK 2010. 62-68. 14/a. sz. Ü535), 15- sz. (1536). 7 Török István özvegye, Pethő Margit, valamint Nyáry István, Miklós, Pál és Haller György mint Nyáry Borbála férje Pápán 1618. október 12-én egyeztek meg Török István végrendeletének » 30 «
