Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 3-4. szám - Műhely - Fekete Csaba: Caecus de colore. Pathai István ligurgiai minősítése és a tudományosság
<Ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 3-4. szám mégis megállapította belőle! A Miatyánk „elhagyása” avagy „felvétele” goromba tévedés. Gyakran nem jelölték, bár szinte minden imádsághoz hozzáfűzték vagy hozzáfűzhették. Ahogyan Melius Juhász Péternél említi maga Benedek Sándor is, követte a bűn valló imádságot; ez széles körű gyakorlat volt. Az imádság (csaknem kivétel nélkül) folytatódott a Mi Atyánkkal, utána következett az Apostoli Hitvallás. Azaz, természetesen elhangzott, jelölését szükségtelennek tekintették, evidencia volt. Mindegyiknek volt több strófikus alakja is (megverselte például Dévai Bíró Mátyás), ezt a gyülekezet énekelte, de erről sem tudott Benedek Sándor. Énekelte a liturgikus énekkar is. A gradu- álos istentisztelet evidenciájára azért nem is célzott, mert tájékozottságából hiányzott a reformáció századának istentiszteleti gyakorlata, amely a graduálok- ban tárul fel. Szintén használatos volt széles körben az Athanasianum is (Quicunque vult salvus esse). Ismételten torzító értelmet magyarázott a nem értett szertartásokba, amelyek szerinte természetesen nem reformátusok. Akkor nem az Huszár Gál graduálkönyve sem, pedig zwingliánusnak és kálvinistának kellene mutatkoznia. Faramuci teológizálás a Credo „kiváltása” az Úri Imádsággal, mert az előbbit különös módon „nem merte vállalni” Melius Juhász Péter.41 Melius Juhász összegyűjtött prédikációkhoz függesztett42 ágendaszerű vázlata éppen annyira alkalmatlan istentiszteleti rend kétségtelen megállapítására, mint az Articuli majores. Benedek Sándor „módszerével” ellentétben Czeglédy Sándor ezért kérdezi eme függeléket (és Melius Juhász alkotó munkásságát) vizsgálva: „ki tudná írásai alapján részletekbe menően rekonstruálni például a debreceni gyülekezet vasárnap délelőtti főistentiszteletének rendjét? Vagy Ágendája alapján az úrvacsorái istentisztelet tényleges lefolyását? Méliusz úgynevezett Ágendája nem is hasonlít a mai ágendákhoz abban, hogy pontosan megjelölt és elkülönített rubrikákból állna és részletes utasításokat adna. A hangsúlyt teljesen az illető szertartások tanbeli tartalmára helyezi; [...] imádságokat egyáltalán nem közöl, a gyülekezeti és szertartási énekeknek még csak kegyesek fiai szentek-é? - Az örök életről - Ellenkeznek-é az ó és új testamentomok, mint a Ma- nicheusok haszontalanul állítják? - A boszorkányról - Az atyák többnejűségéről. 41 „Mivel a Credo elmondását nem merte határozottan vállalni, azért tette a Credo-val kapcsolatban azt az enyhítő vagy elítélő megjegyzést...” BENEDEK 1971.197. 42 RMNy 196; függelékül „a keresztelesnec, Vr vaczoraia osztogatasnac, eskütesnec es egyeb egy házi rend tartasnac igaz moggya praedicatioc szerint”. Címét és tartalmát szintén nem eredetiben ismerte (holott van példánya a Ráday könyvtárnak, ahol nyugdíjas éveiben könyvtáros volt), Sörös Bélától vette át Benedek Sándor. » 302 «
