Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Kisebb közlemények - Mezei Zsolt: Válogatás Gyűjteményünk kincseiből
<ф Kisebb közlemények ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám mégis a pozsonyi Királyi Jogakadémiára küldte. (Itt tanult többek között Bajza József, Fényes Elek, Nagy Iván, Tasner Antal, olyan nevelők keze alatt, mint pl. Jedlik Ányos, Ortvay Tivadar vagy Rómer Flóris.) Pázmándy 1836-ban foglalta el első hivatalát: a Komárom vármegyei alispáni hivatal aljegyzője lett. A sikeres közéleti-politikai pályafutáshoz azonban külföldi tapasztalatokra is szert kellett tennie, ezért 1838-ban útlevelet kért, amit azonban csak később kaphatott meg. így jutott el Németországba, Angliába, Hollandiába és Franciaországba. 1839-ben Komárom megye főjegyzőjévé és táblabíróvá választották, és még ugyanebben az évben a Dunántúli Református Egyházkerület világi tanácsnoka lett. 1843-ban választották meg első ízben országgyűlési követnek, mint az egyik legfiatalabbat a jelöltek közül. Ifj. Pázmándy Dénes is részt vett azokon a tanácskozásokon, amelyek megteremtették az ellenzék egységét és létrehozták az ún. Ellenzéki Nyilatkozatot (1847). Ekkor már a liberális ellenzék egyik legjelentősebb vezetőjének számított. 1846-1847-ben ismét nyugat-európai körutat tett (Belgium, Hollandia, Svédország, Norvégia, Dánia, Anglia), hogy informálódjon a nyugati politikai viszonyok alakulásáról. Az első felelős magyar kormány megalakulásakor Pázmándy neve is szerepelt a miniszterjelöltek között. Bár a kormányba nem került be, egységes támogatással jelölték a Képviselőház elnökének. Hivatala átvétele előtt azonban még egy fontos feladat várt rá: Szalay Lászlóval együtt Frankfurtban, a német birodalmi gyűlésen képviselte hazánkat. Június közepén visszautazott Magyarországra, mert júliusban összeült az országgyűlés. Július 10-én a 307 képviselőből 266 szavazta meg, hogy Pázmándy Dénes legyen a Képviselőház elnöke. Már 1848-ban szembekerült Kossuthtal, mert - a magyarság vezető szerepét féltve - meggyőződése volt, hogy a polgári átalakulás csak békés, törvényes úton történhet. Mint a törvényhozás elnöke, visszautasította részvételét az Országos Honvédelmi Bizottmányban, részben azért, hogy ne sérüljön a törvényhozó és végrehajtó hatalom egyensúlyának elve. A dinasztiával való megbékélés lehetőségeit kereső politikus december elején a trónváltozás tudomásulvételét javasolta. A forradalmi útra lépő Házban a formálódó Békepárt és a birtokos érdek egyik fő képviselője volt. Nem követte az országgyűlést Debrecenbe, hanem hazatért, sőt 1849. január végén az osztrák fővezérhez, Win- dischgrátzhez intézett emlékiratában javaslatot tett a birodalom dualista átszervezésére. A képviselőházi elnökséget 1848. július 10-étől lemondásáig, 1849. január 5-éig viselte. Az osztrákok bosszúja megkímélte, a tavasszal visszatérő magyar államhatalom vésztörvényszékétől azonban csak Kossuth és Vukovics, » 215 «
