Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - S. Lackovits Emőke: Egy református "szentasszony": özvegy Gere Istvánné Kispál Anna Kalotaszentkirályról
<Ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám ban nem is mondják szentnek, ámde tisztában vannak mindazokkal az értékekkel, amelyeknek ő birtokosa, amit Isten áldásának tartanak. Amennyiben a szent fogalom teológiai megközelítéséből indulunk ki, elmondhatjuk, hogy a szent olyan összetett kategória, amely racionális és irracionális elemekből áll. Ugyanakkor rendkívüli személyek révén ugyancsak találkozhatunk a szenttel, amely tettekben mutatkozik meg, olyan jelek ezek, amelyek a szent megmutatkozásának érzetét váltják ki.3 Ebben az értelemben nevezem Gere Istvánnét szentnek. Olyan ember ő, aki megélt hitével hihetővé teszi közösségében Isten jelenlétét. Ebből a hitből táplálkozik valódi embersége, amikor nyitott szívvel képes mások felé fordulni.4 Elmondható róla is, hogy a rejtett szentek közé tartozó, akinek életén Jézus fénye tükröződik.5 így, ebben az értelemben ő református létére szentnek mondható. Gere Istvánné Kispál Anna régi kalotaszegi, mégpedig felszegi családból származik, családneve keresztnév eredetű. Ilyen nevek viselőit nagy számban találta meg 1891-ben mind Felszegen, mind Alszegen Jankó János.6 1928 július 18-án született Kalotaszentkirályon, Kispál Márton és Kisjancsi Kata gyermekeként, akik vele együtt öt gyermeket neveltek fel. Édesanyja nagyon korán árvaságra jutott hét testvérével együtt. Ugyanis az I. világháborúból tífuszosan hazatért apától az anya is megfertőződött és két hét alatt mindketten elhunytak. Katát 16 esztendős korában férjhez adták Kispál Márton szűcsmesterhez. Házasságuk nem volt szerelmi házasság, de egymást megbecsülve, egymás iránti türelemmel és mély istenhitben élték le életüket, nevelték fel öt gyermeküket. A gyermekek szeretete egész életüknek meghatározó jellemzője volt. Nem csupán saját unokáik részesültek ebben, hanem a szomszédságban élő gyermekek egyaránt. Idős korukban is átjártak udvarukba a kisebb-nagyobb gyermekek a közeli és távolabbi szomszédságból egyaránt. Türelemmel, szeretettel fogadták mindig őket. Ezt is örökségként vitte magával Kispál Anna. A szűcsmesterék háza a patak mellett állott, hiszen a szűcsnek munkájához mindig vízre volt szüksége. Ebből adódott sok gondjuk, hisz amikor a patak megáradt, nekik a legszükségesebb holmijukat venniük kellett és menekülniük a víz elől. Ez sokszor megesett velük. Életük tehát nem volt nehézségektől mentes. 3 OTTO, Rudolf: A szent. Az isteni eszméjében rejlő irracionális és viszonya a racionálishoz. Bp., 2001. 136. és 168. 4 RATZINGER, Joseph: Benedek Európája a kultúrák válságában. Bp., 2005. 53. 5 Uo. 106-107. 6 JANKÓ János: Kalotaszeg magyar népe. Bp., 1892.116-118. » 199 «
