Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - Petrik Iván: A Jári atyafiság nemzedékrendje és birtokai a középkorban
<ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám Az utolsó konfliktussorozat, a harmadik, a Mihály-ághoz kapcsolódik. A magtalanul elhunyt Jári Báróc László özvegye Szentlászlói Ilona, illetve testvére Osvát zágrábi püspök volt a konfliktus főszereplője. Szentlászlói Ilona ugyanis Osvátra hagyta a hitbérként és jegyajándékként neki jutott birtokrészeket. A többi birtokra pedig adományt kért a püspök a királytól.88 A befolyásos egyházfi meg is kapta az adományt, de az iktatásnál ellentmondtak többen is: Varsányi Józsa, Sitkéi Gothárd, Felpéci Sáfár Tamás, Némái deák György. Szerintük a birtokjogok a feleségeiket és a gyerekeiket illetik. Az 1492-es országgyűlésen döntöttek a kérdésben. Ennek értelmében Osvát csak a hitbérnek és a jegyajándéknak megfelelő birtokrészt tarthatta meg. A Jári- vők azonban a döntés után elfoglalták az összes birtokot teljes egészében. Ebből persze újabb per támadt. Ezzel párhuzamosan a másik fél is panaszt tett. Sitkéi Gothárd, Dégi János, Csabi Balázs, Jári Báróc János (!), Varsányi Józsa, Felpéci „Sáfár” Tamás, a néhai Sávolyi Pál özvegye, néhai Jári Báróc István lánya: Margit a nádor előtt kijelentette, hogy Osvát püspök Jári Báróc László, majd annak özvegye Ilona három nappal később bekövetkezett halála után megkaparintotta a birtokaikat érintő okleveleket, és ezeket felhasználva szerezte meg azokat. A vizsgálat igazolta az állításukat, meg is idézték Osvá- tot. A per további folyásáról nincsenek információink, mindenesetre felettébb különös, hogy a vélhetően utolsó életben lévő férfi családtag: Jári Báróc János (az elhunyt László testvére) csak egy a perben szereplő többi lányági rokon között. Ez, úgy véljük, megerősíti azt, amit a birtoklás jogcíméről mondtunk. Mással nem magyarázható ez a helyzet. A Járiak, amíg képesek voltak erre, pénzzel (vásárlással, záloggal) növelték birtokállományukat a XV. század első felében, amelyre a lány utódok éppúgy jogot formálhattak, mint a fiúk. Nem tudunk a Járiak javára tett királyi adományról, a legnagyobb karriert, akár udvari karriert befutó tagjaik sem eszközöltek ki adományokat. Péc esetében viszont láttuk, hogy képesek voltak nagyobb összeget is befektetni zálogbirtokok megszerzésébe.89 Az ő birtokszerzési stratégiájuk az volt, hogy a szolgálattal kapott jövedelmeket birtokvásárlásba forgatták. így építgethették a zalai birtokaikat. Ebben az esetben azonban, ha a következő generációk bármilyen oknál fogva nem tudtak szolgálatot vállalni, nehézségek adódtak. 88 MNL OL DL 70066 és 70067. 89 1402-ben veszik zálogba a Péci-örökséget. Nincsenek adataink arra vonatkozóan, hogy már ekkor is szolgálatban állt volna bármelyikük. Az ekkor egyedül birtokolt Jár jövedelmeiből azonban aligha lett volna módjuk kifizetni a 600 forint zálogösszeget. » 19 «
