Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)

2016 / 1-2. szám - Műhely - Petrik Iván: A Jári atyafiság nemzedékrendje és birtokai a középkorban

<Ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám Sopron megyei Petri) később mind a Járiak kezére kerültek. Úgy tűnik, valami­képpen megszerezték a Dörögdi-vagyont. A két lány férje nem a Járiak közül került ki, legalábbis 1376-ban biztosan nem. így ez sem köti össze a két családot. A birtokszerzés körülményei tehát ebben az esetben sem ismertek pontosan, de itt mintha csak egyetlen láncszem hiányozna. A perben egyébként a lányok javára ítéltek, és érdekes módon vásárlás címén iktatták nekik a birtokokat.83 Eltekintünk attól, hogy valamennyi további birtok adatait elősoroljuk, már csak azért is, mert sokkal megalapozottabb állításokkal nem tudnánk előhoza­kodni. így meg kell elégednünk azzal, hogy a Járiak a Győr megyei birtokszer­zeményeik mellett Zalában is komoly birtokállományt rakosgattak össze. Talán nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy a zalai birtokok kiépítése is II. Miklós fiaihoz köthető.84 1434-ben a három Miklósfi nem osztozott meg teljes körűen minden birto­kukon, de nem sokkal később erre is sor került, bár csak közvetett informáci­ókkal rendelkezünk ezzel kapcsolatban. Erről tanúskodik ugyanis egy 1465-ös per.85 Jári Báróc István még 1440. előtt meghalt, birtokai miatt azonban másfél évtizeddel később keveredett vitába özvegye és lánya (pontosabban lánya fér­jének családja). Ekkor Istvánnak fiú örököse már nem élt: Tamásról, Mihályról, Mártonról 1434-ből származik az utolsó adatunk. A per körülményei nem is­mertek, sajnos az ítélet pontos szövege sem. Mindenesetre Mátyás király ítéle­tének és parancsának megfelelően 1465-ben a kiküldött királyi ember a győri káptalan tanúbizonysága mellett visszaadta Jári Báróc Ilonának (Csabi Mihály feleségének) az őt megillető birtokrészeket. Sőt, ahol lehetett megnevezték a birtokrész nagyságát, azaz a telkek számát. Az Ilonának visszaadott birtokok és méretük a következők voltak: 1. Sárosdfő: 1 lakott, 1 deserta negyedtelek, ma­lom hatodrésze; 2. (Felső)dörögd: 5 telek - fele lakott, fele deserta (!), 3. Ti- bonyaháza: 1 deserta telek, malom harmadrésze; 4. Pabar: 1 lakott, 3 deserta telek; 5. Kamond: 3 lakott, 2 deserta telek; 6. Parlagszeg predium, egy malom; 7. Sávoly: 3 lakott, 2 deserta telek; 8. Vanyola prédium; 9. Kispéc: 6 lakott, 5 deserta telek; 10. Balázspéc: 1 lakott, 7 deserta; 11. Felpéc: 5 lakott, 4 deserta 83 Zala vármegye története. Oklevéltár. Második kötet 1364-1498. Budapest, 1890.126-129. 84 Azt azért érdemes még megemlíteni, hogy 1431-ben nem Jári Báróc Miklós fiai, hanem fiainak feleségei pereskedtek sajnos pontosabban nem meghatározott zalai ügyekben. Azaz el­képzelhető, hogy a zalai birtokállománynak legalábbis egy része feleségeik révén került a Járiak- hoz. MNL OL DL 103555. 85 MNL OL DL 45181. » 17 «

Next

/
Thumbnails
Contents