Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - Nagy-L. István: Egy református lelkészdinasztia sarja a császári-királyi hadseregben a francia háborúk korában (Batvai Komáromi Sülye Pál katonai pályafutása)
<Ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám illetve a katonai képzésben47 részesülők — egyébként jellemzően szintén tisztgyerekek —, vagy a vármegyei nemesség küldöttei tartoztak. Többnyire valamelyik kadétkategóriában kezdték a szolgálatot, előttük is nyitott volt a tábornoki rang, de jellemzően törzstisztségig jutottak, esetleg nyugalmazáskor címzetes vezérőrnagyságban részesülhettek. A harmadik kategóriát a szegényebb nemesek és polgárok alkották. Ők a leggyakrabban közlegényként, jobb esetben a katonai adminisztrációban kezdték a katonáskodást, mivel katonai képző intézményekben nem tudtak bejutni, mert oda fő szabály szerint a tisztek gyerekeit vették fel, az önköltséges hadapródi szolgálathoz nem volt anyagi erejük, így legalulról indultak neki a katonáskodásnak. Ennek természetesen az lett a következménye, hogy a kilátásaik is a legkedvezőtlenebbek maradtak. Teljes karrier esetén jellemzően a főtiszti rang legmagasabbikát, a századosit érték el, gyakran címzetes őrnagyi nyugdíjazással. Számukra a társadalmi ranglétrán a törzstiszti szolgálat a presztízs szempontjából önmagában jelentős teljesítmény volt. Kiugró karrierre azonban módjuk nyílt, krajovai és topolyai Kray Pál ilyen karrierkezdettel a táborszernagyi rangig emelkedett, 1799-ben az itáliai, 1800- ban a németországi hadsereg parancsnokaként szolgált, elnyerte a Mária Teré- zia-rend lovag-, majd parancsnoki keresztjét. A második tényező a német nyelvtudás és az iskolázottság. Tiszti rang viseléséhez elengedhetetlen volt a kiváló német nyelvtudás. A hadsereg szolgálati és ügyviteli nyelve a német volt, a vezényszavak is német nyelven hangzottak el. A magas szintű iskolázottság viszont a táborkari szolgálatnak lehetett jó alapja, a műszaki ismeret pedig a világ legjobbjának tartott Mérnökkarban, tüzérségnél, illetve az egyre gyarapodó műszaki csapatoknál adhatott jó hátteret. Az általános műveltség a csapatszolgálat során jelenthetett előnyt, annak is a tiszti rang elérése előtti szakaszban. Az altiszti rangokat - altisztképzés még nem létezvén - a legénységből töltötték fel. A legénység körében az írni-ol- vasni tudás, a kiugróan magas műveltségi szint, valamint a német nyelvismeret relatíve gyors emelkedést jelenthetett. Komáromi Pál esetében az elemi iskola, a kisgimnázium és a soproni líceumban elvégzett néhány osztály komolyan hozzájárulhatott a gyors emelkedéshez. 47 A katonai képzést a XVIII. század utolsó harmadában a bécsújhelyi Katonai Akadémia, vagy ahogyan gyakran nevezték: a Kadétház, a bécsi Hadmérnöki Akadémia, valamint a Magyar Nemesi Testőrség jelentette. Az első kettőre főként tisztek gyerekeit vették fel, a Testőrségbe a vármegyék delegáltak tagokat, jellemzően a vezető családok gyerekeit. » 170 «
