Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)

2016 / 1-2. szám - Műhely - Köblös József: Exmisszió, ordináció, konszekráció. A lelkészi hivatal elnyerésének lépései a Dunántúli Református Egyházkerületben a XVII-XVIII. században (2.1)

<Ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám A formanyomtatvány a szokásos igehelyek felemlítése után a gyülekezet törvényes meghívásának tényéről, valamint a vizsgálat sikeres megtörténtéről tájékoztat, majd magát az avatást mindhárom mozzanatának (kirendelés, fel­szentelés, lelkészi rendbe való bevétel) felsorolásával írja le (per solennem or­dinationem, consecrationemque in numerum legitimorum DEI ministrorum ... cooptavimus). Az ordinatio szó itt tehát a teljes avatási rítusnak alighanem csak a kirendelés részét jelenti. Mindhárom papi diploma arról tanúskodik, hogy a lelkészi oklevél kiadását megelőző ünnepélyes lelkészavatást ezekben az esetekben nem a püspök, ha­nem esperes(ek) végezté(k). Ez szembemenni látszik azzal a már fentebb ismer­tetett gyakorlattal, hogy a XVII. század végén és a XVIII. század első évtizede­iben a Felsődunamelléken az esperesek a lelkészségre jelentkezőket sokszor csak ideiglenesen exmittálták, ha pedig valaki rektorságát hátrahagyva a lelké­szi rendbe szeretett volna előlépni, fel is szentelték, de a püspöki kézrátételt később mégis pótolniuk kellett. Veszprémi György nevével, bár ekkor minden bizonnyal valahol a komjáti egyházmegyében szolgált, nem találkozunk a tö­meges kézrátételt is lebonyolító 1713-1714-es közgyűlések során. Valesius, aki szenteléséig még csak a szétszóratásban élő cseh reformátusok Rétén élő lelki- pásztora volt, és 1714-ben hívta meg lelkészéül a rétéi gyülekezet is,268 az azévi madari közgyűlésen név szerbit szerepelt ugyan a lelkészi vizsgát sikeresen le­tett lelkészek névsorában,269 de a püspöki kézrátételből már szintén nem része­sült. Jesseniussal kapcsolatban sincs adatunk arra nézve, hogy később pótolta a püspöki kézrátételt, ami felesleges is lett volna, hiszen papi diplomáján a püs­pök aláírása is szerepel. Rimaszombati Mezei István (2.) ekeli és Körösi András túriszakállasi lelkész, valamint - Csémy szerint utólag - Kocsi Major István szuperintendens írta alá. CSÉMY 2000. 295-299. Csémy Valesius későbbi meghurcoltatásával kapcsolatban ír arról, hogy Veszprémit és őt püspök hiá­nyában teljesen szabályosan ordinálhatták esperesek, ő pedig Jessenius szentelésekor nyilván nem vindikált magának püspöki jogokat, mert a Dunántúlon tartózkodó Kocsi Major megbízá­sából járt el, aki utólag alá is írta a papi diplomát. Uo. 209-210, 228-235. 268 CSÉMY 2000. 210. 269 Candidati compellati secundum catalogi ordinem et examinati hae reverendae personae: ... ex venerabili Comariensi: Johannes Valesius... post censuram satis longam communi omnium calculo omnes digni judicati sunt candidatione. Valesius neve után az absens szó olvasható, utána még 7 komáromi egyházmegyei lelkész neve. II. sz. ehk. jkv. DREL I. 1. a. 2.115. Akár jelen volt, akár nem, később nem fordul elő sem a püspöki kézrátételben részesült, sem a papi diplomájukat átvett lelkészek névsorában. Érthető is, hiszen 1711 óta van papi diplomája! » 136 «

Next

/
Thumbnails
Contents