Acta Papensia 2015. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 15. évfolyam (Pápa, 2015)

2015 / 3-4. szám - Szemle - Ágh Magdolna: Üdv az erdésznek. Nagyapánkról és a Bakonyról. Dobó Jenő erdőmérnök életútjának fejezetei (Rainer Pál)

Szemle Acta Papensia XV (2015) 3-4. Nem volt könnyű feladat a Dobó-gyerekek iskoláztatásának megoldása sem a felsőbb iskoláktól messze eső erdészházból. A gyermeknevelés mellett nem csekély munkát rótt a feleségre a háztartás vezetése, a kert és az állatál­lomány gondozása, hogy férjének kellő ideje és energiája maradjon hivatalos ténykedéseire. A férj hosszas háborús távolléte alatt pedig természetesen még a szokásosnál is nagyobb terhek hárultak a derekasan helytálló asz- szonyra. De az erdészház amolyan egyházi vendégfogadóként is funkcio­nált, hiszen esetenként átmeneti nyaraló-, pihenő-, vagy út közbeni étkező- és hálóhelyéül is szolgált a püspöknek, kanonokjainak, papjainak vagy a püs­pökség alkalmazottainak. Ezeknek ellátása, kiszolgálása szintén a háziasz- szony feladata volt. Az évtizedek során számos rendszeresen visszatérő kiránduló és vadászven­dég is látogatta Dobóék vendégszerető portáját. A családban használt vendég­könyvek (I. kötet 1920-1928, II. kötet 1928-1956), amelyeknek hiánytalanul rep­rodukált oldalai szintén a kötet mellékletét képezik, megőrizték az itt megfor­dultak - köztük számos híresség - nevét. Közöttük volt többek közt Aba-Novák Vimos festőművész, Albrecht főherceg, Almásy László Ede Afrika-kutató, Ger- mánusz Gyula orientalista, Jány Gusztáv tábornok (későbbi vezérezredes), Kit- tenberger Kálmán vadász, vadászati író, Götze Árpád fül-orr-gégész orvos, egyetemi tanár, Laczkó Dezső piarista tanár, geológus, veszprémi múzeumigaz­gató, Rótt Nándor veszprémi püspök, Schamschula Rezső ny. áll. gyalogsági tábornok, Szurmay Sándor ny. áll. gyalogsági tábornok, volt honvédelmi mi­niszter, vadász és horgászíró, Tóth Tihamér veszprémi püspök, Zadravecz Ist­ván ferences szerzetes, ny. áll. tábori püspök, Zoltványi Iréneus bakonybéli bencés apát, stb. A zaklatott XX. század nemegyszer beleszólt a Dobó család mindennap­jaiba is. A családfő I. világháborús szereplését már említettük. Bár a II. világ­háborúban előre haladott életkora folytán már nem volt katona, ennek elle­nére neki is kijutott a háborús mindennapokból. 1944 őszén-telén átmenetileg éppenséggel Farkasgyepűre települt a nyilas vezetés egy része, méghozzá Szá- lasi Ferenc nemzetvezető testvérrel, és Beregfy Károly vezérezredes, honvé­delmi miniszter testvérrel egyetemben (bár ők - feltehetően a háziak meg­könnyebbülésére - nem voltak a Dobó porta vendégei). Viszont német és ma­gyar tábornokok és tisztek vendégeskedtek, szállásoltak a házban, majd - alig hűlt ki a helyük - rövidesen követték őket a „felszabadítók”. Utóbbiak egyik jeles képviselője, egy páncélos szakaszvezető, aki tűrhetően bírta a magyar nyelvet, miután kedélyesen elbeszélgetett a háziakkal, és udvariasan elhárí­totta vacsora-meghívásukat, egyszerre csak pisztolyt rántott, majd miután az egyik szobában elzárta a háziakat, akkurátusán és módszeresen kirabolta vendéglátóit és otthonukat. » 411 «

Next

/
Thumbnails
Contents