Acta Papensia 2015. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 15. évfolyam (Pápa, 2015)
2015 / 3-4. szám - Szemle - Ágh Magdolna: Üdv az erdésznek. Nagyapánkról és a Bakonyról. Dobó Jenő erdőmérnök életútjának fejezetei (Rainer Pál)
Szemle Acta Papensia XV (2015) 3-4. Nem volt könnyű feladat a Dobó-gyerekek iskoláztatásának megoldása sem a felsőbb iskoláktól messze eső erdészházból. A gyermeknevelés mellett nem csekély munkát rótt a feleségre a háztartás vezetése, a kert és az állatállomány gondozása, hogy férjének kellő ideje és energiája maradjon hivatalos ténykedéseire. A férj hosszas háborús távolléte alatt pedig természetesen még a szokásosnál is nagyobb terhek hárultak a derekasan helytálló asz- szonyra. De az erdészház amolyan egyházi vendégfogadóként is funkcionált, hiszen esetenként átmeneti nyaraló-, pihenő-, vagy út közbeni étkező- és hálóhelyéül is szolgált a püspöknek, kanonokjainak, papjainak vagy a püspökség alkalmazottainak. Ezeknek ellátása, kiszolgálása szintén a háziasz- szony feladata volt. Az évtizedek során számos rendszeresen visszatérő kiránduló és vadászvendég is látogatta Dobóék vendégszerető portáját. A családban használt vendégkönyvek (I. kötet 1920-1928, II. kötet 1928-1956), amelyeknek hiánytalanul reprodukált oldalai szintén a kötet mellékletét képezik, megőrizték az itt megfordultak - köztük számos híresség - nevét. Közöttük volt többek közt Aba-Novák Vimos festőművész, Albrecht főherceg, Almásy László Ede Afrika-kutató, Ger- mánusz Gyula orientalista, Jány Gusztáv tábornok (későbbi vezérezredes), Kit- tenberger Kálmán vadász, vadászati író, Götze Árpád fül-orr-gégész orvos, egyetemi tanár, Laczkó Dezső piarista tanár, geológus, veszprémi múzeumigazgató, Rótt Nándor veszprémi püspök, Schamschula Rezső ny. áll. gyalogsági tábornok, Szurmay Sándor ny. áll. gyalogsági tábornok, volt honvédelmi miniszter, vadász és horgászíró, Tóth Tihamér veszprémi püspök, Zadravecz István ferences szerzetes, ny. áll. tábori püspök, Zoltványi Iréneus bakonybéli bencés apát, stb. A zaklatott XX. század nemegyszer beleszólt a Dobó család mindennapjaiba is. A családfő I. világháborús szereplését már említettük. Bár a II. világháborúban előre haladott életkora folytán már nem volt katona, ennek ellenére neki is kijutott a háborús mindennapokból. 1944 őszén-telén átmenetileg éppenséggel Farkasgyepűre települt a nyilas vezetés egy része, méghozzá Szá- lasi Ferenc nemzetvezető testvérrel, és Beregfy Károly vezérezredes, honvédelmi miniszter testvérrel egyetemben (bár ők - feltehetően a háziak megkönnyebbülésére - nem voltak a Dobó porta vendégei). Viszont német és magyar tábornokok és tisztek vendégeskedtek, szállásoltak a házban, majd - alig hűlt ki a helyük - rövidesen követték őket a „felszabadítók”. Utóbbiak egyik jeles képviselője, egy páncélos szakaszvezető, aki tűrhetően bírta a magyar nyelvet, miután kedélyesen elbeszélgetett a háziakkal, és udvariasan elhárította vacsora-meghívásukat, egyszerre csak pisztolyt rántott, majd miután az egyik szobában elzárta a háziakat, akkurátusán és módszeresen kirabolta vendéglátóit és otthonukat. » 411 «