Acta Papensia 2015. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 15. évfolyam (Pápa, 2015)
2015 / 3-4. szám - Szemle - Folytonos fegyverropogás közepette. Források a veszprémi egyházmegye második világháborús veszteségeiről I. (Mózessy Gergely)
Szemle Acta Papensia XV (2015) 3-4. A nyilas fogságból április végén hazatérő Mindszenty József püspök3 gyorsan akart informálódni egyházmegyéje állapotáról, így korán kidolgozott egy 8 pontos kérdőívet, amelyet a csak lassan normalizálódó helyzet miatt a legváltozatosabb utakon és módokon juttatott el aulája a papsághoz. Csak a visz- szaérkező jelentések bő 200 oldalt tesznek ki a kötetben, s e forrásegyüttes kiegészül az öntevékenyen megfogalmazott, bőbeszédűbb beszámolókkal, valamint a helyreállítási jelentésekkel, amelyek sokszor részletesebben taglalják az épületekben okozott károkat, mint az első, még a sürgetés kényszere alatt született, kérdőpontokra adott válaszok. Mindszenty József püspök maga is bejárta egyházmegyéjének legtöbbet szenvedett részeit és személyes benyomásait, a legsürgetőbb teendőket rögzítő tőmondatos jegyzetei a zalai, a somogyi és a mezőségi területeken tapasztaltakról szintén fennmaradtak és olvashatók a kötetben. E tapasztalatok alapján Mindszenty József az egyházmegye kárait körlevélben összegezte, amelynek kiadása - Mészáros Tibor, egykori aulistája megfogalmazása szerint - szívügye volt. Külön fejezetek mutatják be a püspökség intézményeit ért károkat; a béketárgyalások során felhasználni szándékozott, viszonylag késői - 1945 őszi - felméréseket a német hadsereg által okozott pusztításról; illetve a káptalani jegyzőkönyvek alapján a tekintélyes birtokállománnyal rendelkező testület tetemes veszteségeit. A kötetben való eligazodást rövidítésjegyzék; egy - elsősorban a liturgikus kifejezésekre koncentráló, találó mélységű - kislexikon; személynévmutató és a kötetben említett klerikusokra vonatkozó tömör életrajzi adattár, valamint helynévmutató segíti. A választott szerkezet miatt különösen az utóbbit tekintjük fontosnak, amely elsősorban a kötetet forgató helytörténészek dolgát köny- nyíti meg. De jó szívvel ajánlhatjuk a kiadványt az egyház-, a társadalom-, a politika- és a gazdaságtörténet iránt érdeklődők számára is. A veszprémi kötet előképeitől való eltérései a források jellegéből adódnak. Kitapintható egyrészt egy stiláris különbség: amíg Győr és Székesfehérvár püspökei elsősorban szabadon megfogalmazott narratív beszámolókat kaptak, addig a kérdőpontok világa kicsit sematikusabbá és tömörebbé - ugyanakkor áttekinthetőbbé és statisztikai feldolgozásra alkalmasabbá tette a veszprémi forrásanyagot. A másik szembetűnő különbség, hogy a veszprémi források az egyházmegye pillanatnyi állapotát akarják felmérni 1945 tavaszán-nyarán, nemcsak a front átvonulásának eseményeit tárgyalják, hanem kitérnek a földosztás kérdésére is. Mai gondolkodásunkban ezek egymástól élesen elváló történések 3 MÓZESSY Gergely: Katolikus püspökök a nyilasok fogságában. (Mindszenty József és Shvoy Lajos elhurcolása). = Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk.: Hermann István, Karlinszky Balázs. Veszprém, 2010. 257-274. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai, 22. A veszprémi egyházmegye múltjából, 22.) » 407 «
