Acta Papensia 2015. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 15. évfolyam (Pápa, 2015)
2015 / 3-4. szám - Kisebb közlemények - Mezei Zsolt: Gróf Esterházy Pál élete és hősi halála
Kisebb közlemények Acta Papensia XV (2005) 3-4. szám Ezek közt az urak közt kérdezősködtem Esterházy Pál halálának körülményei felől — ki tudhat róla többet, mint ők? Esterházy Pál hősi sorsa nemcsak katonai és magyar szempontból, de tisztán emberileg is szép, és a közre nézve oly hosszú évekig lesz még fontos, hogy kötelesség a reá vonatkozó adatokat összegyűjteni. Esterházy Pál sorsának nemcsak érdekessége, hanem szimbolikus értéke is van. Aki itt, a bajtársai közt kutat utána, azelőtt ebből a történetből egy megrendítő emberi megnövekedés lelki története bontakozik ki. Egy férfiszívnek legnagyobb felemelkedése ez a tiszta önzetlenségig és onnan el egészen a halálig. A szimbolikus értékét és a történelemhez való tartozását ennek a halálnak az a tiszta és kétségtelen öntudatosság adja meg, amellyel Esterházy Pál az ő új és komor útján elindult, hogy ehhez a véghez érkezzék meg. Most, mikor millió ember vérzik, ne lássék különösnek ez az egy ember sorsával való erős foglalkozás. Nem kell ezt magyarázni, értse meg magától mindenki, aki a mi világunkban él. *** Jacobs kapitány Mailáth György főhadnagyhoz utasít, akinek az adatai alapján közlöm szárazon a következőket, amelyek némely téves verzió után teljesen hiteles adatoknak tekintendők. Esterházy Pál tartalékos főhadnagy ez év március legelejéig parancsőrtiszt volt. Ekkor azt kérte, hogy a parancsokságtól helyezzék ki az ezredhez. Ezt az elhatározását azzal indokolta meg. hogy igen sok tiszttársa esett el a kárpáti harcokban és ő is ki akarja venni részét a csapatszolgálat fáradalmaiból és veszélyeiből. Kinevezték tehát a hetes huszárok gyalogosított lövész-esz- kadronjának parancsnokává. Április 13-ikán elment Alsóolsváról Pestre a főrendiházi ülésekre és június 21-én visszatért a galíciai Turadyba, ahol százada lövészárokban feküdt. Június 25-ikén Stryj környékén, Dzievietniki falunál harc volt. A falu mély völgyben fekszik és akkor már a miénk volt. Két lövész-eszkadronnak a nyugatra eső erdőből be kellett a községbe vonulnia. Az oroszok a keletre fekvő dombokon álltak és onnan az egész völgyet állandóan erősen lőtték puskából és nehéz ágyúból. Esterházy maga ment csapata élén és gonddal kereste ki a legfedettebb utat, mély árokban, magas rozsvetésben vezette huszárjait, hogy észrevétlenül jusson velük a faluba. Az egyik eszkadron már ott várta őket. A hetesek (Esterházy csapata) a falu szélén, a házak mellett ásták be magukat. » 377 «
