Acta Papensia 2015. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 15. évfolyam (Pápa, 2015)
2015 / 3-4. szám - Forrásközlések - Hudi József: A takácsi takács céh 1821-ben kiadott artikulusai
Forrásközlés Acta Papensia XV (2015) 3-4. Tizenhetedik cikkely. Senki a’ legények közül az úgynevezett korhely hétfőn (blauer Montag),17 vagy más dologtevő napokon ne merje a’ munkát elkerülni, fél, vagy a’ kör- nyülállások szerént egész heti bérének vesztesége alatt, melyet a’ mestere kifogni, ’s a’ céhládába adni tartozik, némely részét belőle az elhenyélt időhöz képest visszakapván. Ha a’ mester az illyetén korhelykedés miatt a’ legényét a’ céhnél fel nem adja, az azon legényt külömben illető büntetést duplán fizesse. Egyéberánt a’ legények az efféle többszöri általhágás esetében keményebb büntetéssel is illettessenek. Tizennyolcadik cikkely. Valamint a’ mestereknek tilalmaztatik a’ kéziművek árát közértelemmel kények szerént felcsapni,18 úgy a’ legényeknek sem szabad a’ mesterektől megkí- vántató bér eránt egymás között öszve beszélleni. Ilyetén legények mind19 lá- zítók az érdemlett keményebb büntetéseket nem fogják elkerülni. Tizenkilencedik cikkely. A’ mesterlegények magok között különös szövetséget nem tehetnek, sem közönséges pecsétet nem tarthatnak; a’ hol tehát ilyen pecsét még szokásban volna, a’ véle való visszaéléseknek eltörülésére a’ legényektől elvétettetvén, a’ céhládába rekesztessék. Azon pénz, melyet a’ legények a’ fertály esztendei céhbéli gyülekezetekben a’ beteg, vagy vándorló legények számára, a’ vagy más 17 blauer Montag, Blaumontag (német) = kékhétfő, korhely hétfő, heverdelnap, tréfásan: szent heverdelnap; a hatóságok által tiltott, de a mesterlegények által még a XIX. században is gyakorolt középkori (XIV. századi) eredetű jogszokás, hogy bizonyos hétfői napokon pihentek, ettek-ittak, mulatoztak. Német nyelvterületen a vízkereszt utáni hétfő (farsanghétfő) volt az év első pihenőnapja. Később általánosabb értelemben, a vasárnapi munkaszünet önkényes meghosszabbítását értették alatta. A pápai szűrszabók 1768. évi artikulusai pl. így rendelkeztek: „az Mester Legén dolog tévő Nap ha Kóborolni vagy a Méhelben heverni, a vagy Hétfőn a’ mint nevezik Plobun Montogot tartani fog először harmintz, másodszor negyven Kraiczarokra az Legények Ládájában tetendőkrebüntettessék.” ZSOLDOS Jenő: A blaumontag magyar elnevezései. = Magyar Nyelvőr 1965.1. sz. 109-116. Idézet: 110. 18 A kézműves mesterségek árait a törvényhatóságok, falvakra és mezővárosokra nézve a vármegyék határozták meg, árszabásaikat XVIII-XIX. században nyomtatásban is kiadták. Szabályozásuk az árak maximálását jelentette, az ettől való eltérést, magasabb árak alkalmazását büntették. 19 helyesen: mint » 361 «
