Acta Papensia 2015. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 15. évfolyam (Pápa, 2015)
2015 / 3-4. szám - Műhely - Vajs Tibor: Venetianer Sándor - egy igaz református lelkész
MŰHELY Acta Papensia XV (2015) 3-4. gyakoroltak az egyházi közvéleményre, hogy új revideáló bizottságot hoztak létre, immáron Venetianer Sándor bevonásával. Az 1898-as kiadást be kellett vonni. A Dunántúli Protestáns Lap egyik számában a következő tudósítást olvashatjuk:80 A revideált Ótestamentum átnézésére e hó folyamán bizottság jön össze Budapesten. A bizottság tagjai Szász Károly elnöklete alatt: Radácsy György, Dr. Kecskeméthy István, Petri Elek, Dicsőfy József, Venetianer Sándor, Hamar István. Sajnos ő már nem érhette meg a végül 1908-ban kiadott Károli Biblia megjelenését, melynek létrejöttét a Brit és Külföldi Bibliatársulat szorgalmazta. Az 1908-as kiadású revideált Károli Biblia kapcsán még Bottyán János sem tesz említést Venetianemek az 1898-as revízióról írt megsemmisítő kritikájáról, valamint arról, hogy ő volt az egyik ószövetségi könyv szöveggondozója, pedig Bottyán könyve, amint a címe is sugallja, a magyar Biblia évszázadait dolgozza fel.81 Könyvének IV. fejezetében lett volna helye részletesebben szólni azok munkájáról, akik hozzájárultak az 1908-as Biblia megjelenéséhez, hiszen ez a fejezet a Revíziók kora címet viseli. A szövegátdolgozásban evangélikusok is közreműködtek. Az első revíziót végzők között volt Csengey Gusztáv (1842-1925) evangélikus lelkész, aki alapos recenziót írt Venetianer Sándor Az új-Ószövetség című művéről.82 Csengey igyekezett megérteni Venetianer túl erősnek tűnő kritikáját, ami mind a szerkesztők, mind a bibliafordítók munkájára vonatkozott. Azonban furcsállotta, hogy Venetianer, miután a bevezetőben elismerően méltatta a bibliafordítók munkáját, hangnemet váltott, és arra a következtetésre jutott, hogy jobb lett volna, ha sohasem jelenik meg a revideált Biblia. Csengey elismerte Venetianer széles körű tájékozottságát az idegen nyelvek és a külföldi teológiai irodalom területén, de feleslegesnek tartotta a sok, különböző nyelvű fordítás összehasonlítását, mert szerinte, noha fontos a tudás, a fordítói munka vonatkozásában egyedül a héber Biblia (Biblia Hebraica) szövegének értelmezése és a magyar nyelv megfelelő ismerete a meghatározó. Amikor viszont közelebbről is megvizsgálta Venetianemek egy-egy konkrét szövegrész fordítására tett megjegyzéseit, akkor nála is fordulat következett be az eddigi véleményéhez képest, és már nem tartotta Venetianer bírálatát túlzónak, sőt azt írta: „...arra a szomorú 80 REVIDEÁLT 1901. 81 BOTTYÁN 1982. 82 CSENGEY 1900. » ЗЗО «
