Acta Papensia 2015. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 15. évfolyam (Pápa, 2015)
2015 / 3-4. szám - Műhely - Gelencsér József: Katonahalál a padláson - Történet, folklór, népi jogszokások
MŰHELY Acta Papensia XV (2015) 3-4. A drámai hatást a vers mellett az is okozta, hogy Varga Ilona sírkövére legfölül odavésték a törött rózsaszálat, Örsi Gábornál pedig két keresztbehelyezett leveles, virágos ág látható. A magyarországi községi temetők sírjelein a hagyományos falusi-paraszti készítésű sírfelirat számos eleme akkor is megmaradt, mikor a polgárosultabb vidékeken a síremlékkészítés városi mesterek kezébe került. így hagyományos motívumok felhasználásával állítottak emléket az elhunytnak. A sírvers váza is hagyományos volt, de szükség esetén az aktuális viszonyokhoz igazították. A vers komoly hangvételű volt, mely kifejezte a gyászt, de sokszor kissé nehézkes stílusúnak vagy mesterkéltnek hatott.28 A sárkeresztesi említett sírjelekre is döntően helytállók ezek a sorok. A közölt sírversek itt a végső visszaszorulásuk előtti utolsó évtizedekben kerültek a sírkövekre. A további szövegekkel és díszítésekkel együtt a jellegzetes sírfeliratmotívumok közé tartoztak. Kétségkívül nem a hagyományos népköltészet és díszítőművészet alkotásai ezek, mégis figyelemre méltóak, a paraszti kultúrát jelzik. Az első két vers veretes szövegű, régi, a protestáns vallásokhoz kötődő alkotás. A legelső, az evangélikus Johann Gerhard Jénában 1606-ban megjelent Quinquaginta meditationes sacrae c. elmélkedés-gyűjteményére vezethető vissza. Ezt Inczédy József Liliomok völgye azaz ötven sz. elmélkedések címmel fordította magyarra. Ennek az illusztrált, protestáns barokk könyvnek 1745 és 1804 között több kiadása is megjelent. A kétszer két sor ebből származik. A távoli századokat idéző szöveg más tájegységekben sem volt ismeretlen.29 A második a Károli Gáspár fordította Biblia Zsoltárok könyvében a 73:26 alatt található. A harmadik és negyedik vers az újabbkori sírkertköltészet fájdalmat megszólaltató alkotása. Ám ezek a feliratok is, a hagyományos formájú sírköveken, a szolid, visszafogott díszítmények, a falusi, puritán, református ízléshez álltak közel. Másrészt a feltűnő szépségű sírjelek, a rajtuk található fénykép, a 28 SZEMERKÉNYI Ágnes: Sírfelirat. = ORTUTAY Gyula (főszerk.): Magyar Néprajzi Lexikon. 4. Bp., 1981. 452. 29 TRÓCSÁNYI Zoltán: Egy illusztrált protestáns barokk könyv: Az első magyar makáma. = Uő: A történelem árnyékában. Bp., 1936. 99-104., KNAPP Éva - TÜSKÉS Gábor: A halál motívuma a magyarországi irodalmi emblematikában. = Irodalomtörténeti Közlemények 2009. 2. sz. 131-163. A magyarbikali (Kolozs vm. - Kalotaszeg) református templom karzatának táblaképeit Unding János festette 1794-ben. A keleti karzat középső tábláján a Liliomok völgye c. könyvből vett ábrázolás és a hozzá kapcsolódó négysoros vers látható. Az első két sorral megegyezik Szabó Ferenc sírversének első két sora. Vö. KISS Margit - LÁNYI József - MIHÁLY Ferenc: „Virágozódott... Anno”. Az Umlingok Kalotaszegen. Néprajzi Múzeum, Bp., 2007. 88-89. » 283 «
