Acta Papensia 2015. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 15. évfolyam (Pápa, 2015)
2015 / 1-2. szám - Műhely - Hudi József: Takácsi község egyházi és világi archontológiája II. (1613-2014)
HUDI JÓZSEF Takácsi község egyházi és világi archontológiája II. (1613-2014)1 I. VILÁGI KÖZSÉGI TISZTSÉGVISELŐK akácsi község a rendi Magyarország kialakulása óta 1848- ig nemesi községnek számított, ekkor a jobbágyságot felszabadították, a nemesség privilégiumait megszüntették, a nemesi címek és a nemesi mentalitás elemei azonban hosz- szú ideig tovább éltek. A nemesi község abban különbözött a jobbágyközségtől, hogy határának egésze nemesek tulajdonában volt, akik maguk gondoskodtak a község irányításáról. Helyi törvényeket (statútumokat) alkothattak, elöljáróságuk első fokon bíráskodott polgári és büntető ügyekben. ítéleteik ellen a vármegyei törvényszékhez lehetett fellebbezmni. Jobbágyközség esetében a jobbágyok nem rendelkeztek földtulajdonnal, úrbéri telkeiket csak használatba kapták; földesúri hatalom alatt álltak, ön- kormányzatukat a földesúr korlátozta. A jobbágyok bíráikat a földesúr jelöltjei közül választották és a földesúri ítélőszék (úriszék) bíráskodott felettük, amelynek döntései ellen a vármegyéhez lehetett fellebbezni (ahol szintén a nemesi törvényszékkel találták szembe magukat a perlekedők). A nemesi községekben élők a közhiedelemmel ellentétben tagolt közösséget alkottak: a tagoltságot meghatározta többek közt a vagyon (birtok) nagysága, a felekezeti hovatartozás, a műveltség szintje, a helyi társadalomban elfoglalt státusz. A vagyon osztódása során a módosabb birtokos köznemesek mellett egyre nőtt a kisbirtokosok, törpebirtokosok, illetve a birtoktalanok száma, akik kétkezi munkájukból tartották el családjukat. A nemesek szükség esetén jobbágyokkal is összeházasodtak: a nemes lányt 1 1A közlemény a PRTA kutatóprogramja keretében készült.
