Acta Papensia 2015. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 15. évfolyam (Pápa, 2015)
2015 / 1-2. szám - Szemle - Pocsainé Eperjesi Eszter-Rádainé Bodnár Katalin: "Legyen kedves az Úr előtt ez ajándék..." A Sárospataki Református Kollégium Múzeumának úrihímzéses úrasztali terítői (S. Lackovits Emőke)
Szemle Acta PapensiaXV (2015) 1-2. lálló az a skófiumos terítő, amelynek közepén Isten Báránya, négy sarkában pedig a négy evangélista látható. A harmadik csoportba tartoznak azok, amelyek esetében a készítés és az adományozás időpontja eltérő, amint az 54-, a 96., a 183. számú térítőkön megfigyelhető. A XVIII. században készültek, de a XIX. században ajándékozták őket a gyülekezeteknek és a térítőn az ajándékozás időpontját jelölték meg. A negyedik csoportot alkotják a rececsipke és vászonlapok váltakozásából létrehozott alkotások, mint a 89., 101., 118. számú térítők. Páratlan munka ötödikként a 81. számú terítő, amely valójában olyan abrosz, ahol közepén és szélein szövőöltéssel készítették el a bibliai idézetet. A hatodik csoport tagjain egyedülálló, ritka és különleges ábrázolások láthatók: az 55. számún egymásba fonódó szívből képzett gyökér, közepén szőlőtő, alatta úrasztala kenyérrel, emlékeztetve az úrvacsora szentségére. Feliratát János evangéliumából vette az alkotója. A 143. számot viselőn a közepén kör alakban elhelyezett feliraton belül egy kelyhet tartó kéz szerepel. Egyik legszebb textília a 196. számú. Közepén az Agnus Dei látható arany koronával fején, egyik lábával a vérét felfogó kelyhet tartja, míg a másikkal IHS feliratú győzelmi zászlót. A 253. számú közepén kehely és két oldalról feléje nyúló egy-egy kéz figyelhető meg. A ritka ábrázolások közé soroljuk a napraforgós (104., 106.), a makkos-madaras (241.) és a latin feliratú (136. számú, XVI. századi) úrasztali textileket is. A hetedik csoport terítőin hosszú bibliai idézetek olvashatók. A 226. számún Lukács evangéliumának 1,47 és következő verseiből Szűz Mária hálaéneke. A 227. számún a 42. zsoltár első verse, míg a 228. számún a 116. zsoltárból a 12-14 és a 16-17 versek. A nyolcadik csoportot jelentik azok a térítők, amelyeknek egész felületét beborítják a virágok, virágcsokrok. A magyar úrihímzésre általában jellemző a sarkoknak, a széleknek, szélközepeknek és a középnek a díszítése. A textilek egész felületének ékítményekkel való borítása döntően a török hímzések sajátossága. A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeiben, valamint a gyülekezetekben őrzött úrihímzéses liturgikus textilek között néhány török kendő is megtalálható, amelyeknek teljes felülete díszített. A Sárospatakon őrzött térítők között a 128., 135., 149-, 255-, »155 «
