Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 1-2.szám - Forrásközlés - Hudi József: Merétey Kálmán visszaemlékezései
Forrásközlés Acta PapensiaXIV (2014) 1-2. tói, jött felém. Nem tudni, mit akart. Ha akkor az unokám közibénk nem ugrik, baj lett volna! Az unokám elment haza. Azután semmi beszéd, gyűlölködés nem lett köztünk. Éppen másnap jött a kocsi Lakról. Eljöttem, de semmi ruhát sem hoztam velem, csak abbafn] jöttem, ami rajtam volt. Mert úgy volt, hogy 4-5 nap múlva visszamegyek, de nap nap után úgy a fejembe jött a tette, [hogy] sajnos vissza nem tudtak vinni semmiért se, hiába beszéltek a Zsófi is, és a többi gyermekeim is, hogy menjek vissza. Azután ide lett hozva minden ruhám. Mai napig is hétköznap azokat a csizmákat viselem, amiket a Gáncs az 5 csizmaszárból csinált. A Sándor fiam egyszer nagy betegségemben idehaza volt, felkért, [hogy] ide elhívja, gonosz tettei végett bocsánatot kéret tőlem. Nem engedtem elhivatni. Nem hiszem, [hogy] volna még egy öregember, [aki] jobb bánásbafn] volna, mint én. Engem itt a legnagyobb tiszte- letbe[n] tartanak valamennyien. Soha egy ellenem nem tenne, minden kedvemet megadják; azt teszek, amit akarok. A tetteim végett soha egyik sem ellenkezik velem, akármit teszek. Mégis, ha eszembe jut, sokszor elfog a keserűség. Rá tudtam volna én arra valamikor gondolni, hogy nékem 87 éves koromba[n] kelljen otthagyni falumat, saját házamat? Akit - [bár] 6 gyermekem volt - mégis magamhoz vettem, felneveltem, mint árvát. Ölég sajnos, hogy ott maradt a házamnál és nekem most annak a gonosztettei végett kellett otthagyni 87 éves koromba[n] a házamat - és még egy igen borzasztót is elkövetett! Azt is hallottam, [hogy] mondta: én [a] szegény unokámat nem segítettem taníttatni! Hát miből tanult, miből adta szegényt férjhez, miből vette a földeket? Mikor szegény fiammal megesküdött, a pénze ki lett véve az árvapénztárból, be lett téve a takarékba, haza sem lett hozva. Az kamatostul elveszett, a kamatja [ugyanis] mindig hozzá lett írva. Nálam a takarékkönyve, sajnos a magaméval együtt bizonyítja: nem maradt néki mása, mint a földje. Nem tudom, volt-e 4 hold. Az öccsük hogy meghalt, ami földje volt, fele ezé lett, fele a bátyjáé. Nem tudom, az, ami ennek jutott, volt-e 2 hold? De biztos, ha annyi volt is, több nem volt. Akkor már szegény Ilonka tanult és a taníttatás mellett az[t], ami az öcs- cséről jutott néki föld, a báttyától megvette. Én akkor gondoltam, hogy azt ingyen néki adta, mikor a bátyja fellépett képviselőnek. Biztos sokba került » 82 «
