Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 1-2.szám - Forrásközlés - Hudi József: Merétey Kálmán visszaemlékezései
_________________HUDI JÓZSEF_________________ Merétey Kálmán visszaemlékezései Bevezetés zerkilencszáznegyvennyolc őszén a Veszprém megyei Kéttornyúlakon, önként vállalt száműzetésében, nyugtalan lelkiállapotban kezdett hozzá Merétey1 Kálmán (1860-1951) volt adászteveli lakos élete eseményeinek számba vételéhez és papírra vetéséhez. Miért fogott tollat 88 évesen? Miért volt fontos számára, hogy számot vessen életével, és rögzítse a vele és a családjával történteket? Hiszen felmenői között, de még szeretett szülőfalujának lakói között sem volt olyan, akiről példát vehetett volna. A kéziratban fennmaradt 130 oldal terjedelmű önéletírása olvastán is csak találgathatunk a belső indítékokra vonatkozóan. Bizonyára egyszerre több tényező is szerepet játszhatott elhatározásában. Először is: nyomot kívánt hagyni maga után. Annál is inkább, mivel jól tudta, hogy családja, amely Adásztevel legrégebbi famíliái közé tartozott, kényszerű elköltözésével eltűnt a faluból, s ha múltját meg nem örökíti, kivész a közösség emlékezetéből is. Arra is gondolhatunk, hogy az írást önterápiás céllal is folytatta: ki akarta írni magából azt a nagy fájdalmat, amelyet felesége, Kálmán fia, nővérei, unokája, hozzátartozói és egykori barátai elvesztése miatt érzett. Fájdalmát fokozta, hogy a vele egy házban élő menye méltatlanul bánt vele, megalázta és fizikai létében is veszélyeztette. Legalábbis ő úgy érezte.2 1A családnevet Merétei, Merétey alakban is írták, mi egyöntetűen a Merétey formát alkalmazzuk. A többi nemes családnál is az y-os alakot használjuk. A kéziratban pl. következetesen a Csurgat családnevet írja, holott hivatalosan a Csurgay változatot használták. 1 Menyével, özv. ifj. Merétey Kálmánná sz. Csurgay Karolinával (1892-1950) sokáig jó viszonyban volt, kapcsolatukat az asszony lánya, Ilonka (1915-1944) korai halála változtatta meg. A történtekért egymást okolták, egymást kiáltották ki bűnbaknak. A régi sérelmeket felnagyítva vetették egymás szemére, s ezzel kibírhatatlanná tették az együttélést.
