Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 3-4.szám - Forrásközlés - Kránitz Zsolg: "Boldog vagyok, hogy a sorsom Pápára vezetett..." Sándor Pál önéletírásai
Forrásközlés Acta PapensiaXIV (2014) 3-4. lumokkal együtt 120 ezer körül van. Bizony sokat mentettünk meg az elvesztéstől, az elpusztuláskor az ablakon keresztül!...126 De az önképzésnek talán legszebb, legeredményesebb lehetősége és formája, helye volt a Képzőtársulat. Itt élték ki magukat a diáktehetségek, itt bontogatták szárnyaikat a jövendő költői, írói, kritikusai és szónokai. Az alapítástól (1840) kezdve a század végéig itt működött híres emberek közül csak nehányat említek föl azok közül, akiknek neveit az Ókollégium Petőfi utcai bejárata fölött elhelyezett emléktábla hirdeti. Tizenhat név áll a táblán. A névsort Petőfi kezdi, aztán jönnek a többiek: Jókai, Kerkápoly,127 Eötvös Károly,128 Thaly Kálmán, Kozma Andor,129 Tudományos Gyűjteményeinek megbízott könyvtárosa, 1965-től igazgatója és könyvtárosa, 1975-1981 között a levéltárosi feladatokat is végezte. DREL törzslap. KÖVY1987.42, 87. u6 Részlet Pongrácz József Emlékeim című önéletírásából: Voltak könyvtárunknak szomorú napjai is. 1945-ben, amikor 3 nap alatt a Jókai utcára kellett kiüríteni az ablakokon át a 100 000 kötetes könyvtárat és annak bútorait, erről majd a jövendő történetírója számolhat be. Amikor a kiürítéskor déli pihenő volt, és én ott őrködtem kívül az aszfalton az egyik ablak alatt ülve, arra jön dr. Tenzlinger József nyugalmazott polgármester, és azt mondta: „Úgy ülsz itt, Józsi, mint Marius Karthágó romjain.” 14 különböző ház padlására, pincéjébe, szobáiba hurcolták szét a könyvtár állományát. PONGRÁCZ 2013.565-566. 127 Kerkápoly Károly 1824. május 13-án született Szentgálon. Gimnáziumi és jogi tanulmányait Pápán végezte. 1847-ben a pápai teológia bölcsészeti tanszékének tanárává választották. Egy évet még a hallei egyetemen töltött, 1848-ban foglalta el tanszékét. 1865-ig Pápán tanított. 1867-ben honvédelmi államtitkár, 1870-ben pénzügyminiszter lett. 1873-tól a pesti egyetem államtudományi karán oktatott. 1891. december 31-én hunyt el. Egyházkerületi Névtár. 1869.20. 1873. 20. KAUTZ 1895.5-7- SZINNYEI1891-1914. VI. 112-117. ZOVÁNYI1977.310. SZABÓ 1987. 21- 22. SZABÓ 1992.7-10. TUNGLI1997.60-61. VARGA 1998. 265. MARKÓ 2001-2007. III. 884. 128 Eötvös Károly 1842. március 11-én született Mezószentgyörgyön. Középiskolai tanulmányait 1852-től Pápán végezte, az 1859/60. évi tanévben Sopronban, az evangélikus líceumban tanult és tett érettségi vizsgálatot. Visszatért Pápára, 2 évig jogot hallgatott, majd 1862- ben Veszprémben joggyakornok lett. Tanulmányai folytatására Kecskemétre, később Pestre ment, ahol befejezte jogi tanulmányait (pápai éveit nem ismerték el). Veszprém megyei aljegyző, majd alügyész len, 1871-ben a veszprémi törvényszék királyi ügyészévé nevezték ki. 1872-ben a veszprémi körzetben a Deák-párt színeiben országgyűlési képviselőnek választották. 1878-ban a függetlenségi párt színeiben lett országgyűlési képviselő. A függetlenségi párt 1892-ben elnökévé választotta. Később függetlenként folytatta politikai pályafutását. Tagja lett Bánffy Új Pártjának, majd 1910-ben a Tisza István vezette Nemzeti Munkapártnak, de ennek tagjaként már nem tudott mandátumot szerezni. Ügyvédként, jogtudósként legjelentősebb fellépése a tiszaeszlári perben elmondott 7 órás védőbeszéde, melynek következtében a megvádolt zsidókat felmentették. Erről írta az 1904-ben megjelent A nagy per, mely ezer » 383 «
