Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 3-4.szám - Forrásközlés - Kránitz Zsolg: "Boldog vagyok, hogy a sorsom Pápára vezetett..." Sándor Pál önéletírásai
Forrásközlés Acta PapensiaXIV (2014) 3-4. elrabolták minden időmet, úgyhogy csak két év múlva (1905) tudtam megszerezni a diplomát. Aztán búcsút is mondtam a poros-boros Hajdúságnak. Majd október x-én bevonultam katonának a székesfehérvári honvédekhez. Sok szép emléket vittem magammal. Közülük csak egyet örökítek meg: kis diákjaim rajongó szeretete az 1903-1905. évekből. Ezek annyira a lelkemhez nőttek, hogy ötven év után is fölkerestek, mint meglett, idős emberek soraikkal, és szoboszlói nyaralásom alkalmával, 1958-ban mint pápai tanár meg is látogattam őket. Azóta újra fölkeres egy még életben lévő „régi nebulóm” hálás szeretettel... Búcsúzom e sorokban tőlük. De búcsúzom fehérvári katonáskodásomtól is, mert két hónapi nemszeretem szolgálat után „kisuperáltak”, és újra visz- szamentem édesanyámhoz. A telet ott töltöttem. Tavasszal már lestem a pályázatokat. Hol és mikor helyezkedhetem el? Több felé pályáztam. Végre 1906 szeptemberében elfoglalhattam állásomat a pápai református gimnáziumban mint magyar-latin-filozófiai helyettes tanár. Felesleges mondanom, hogy boldog voltam. Három év múlva ugyanott, mint államilag kinevezett rendes tanár lettem. Az itteni működésem leírásában tulajdonképpen az ősi református kollégiumnak ötven évét próbálom nagy vonásokban megörökíteni (1906-1956). ACÉLBAN: PÁPÁN. 1906. augusztus végén érkeztem Pápára. Az állomáson beültem az utasaira várakozó, kivénült társaskocsiba, az úgynevezett „rókliba” (tulajdonosáról kapta e közismert nevet), és azzal bekocogtam a városba, de csak a „Griff’ szállóig.93 Onnan per pedes apostolorum „betyár bútorommal” be a híres Kollégiumba.94 De nem egyedül. Velem jött egy másik fiatal ember is, akit 93 Rókli fuvaros 1903-tól üzemeltetett omnibuszjáratot (lóvontatta közlekedési eszköz) a vasútállomás és a Csóka fogadó között. 1912-ben átadta viharedzett bárkáját Grünfeld Ignác- nak. PH IX. évfolam =1912). 52. szám (1912. december 18.). 6. 94 per pedes Apostolorum -„az apostolok lován” (szó szerint: az apostolok lábaival), gyalog utazni, mint az apostolok tették; betyárbútor - öltözék, ruha, a betyárok bujkálás, menekülés közben csak a rajtuk lévő ruhát vitték magukkal, egyebük nem volt; A magyar nyelv nagyszótára szerint: valakinek, különösen szegény embernek, gyakran batyuba kötött, háton hordott, könnyen szállítható, (szegényes) holmija, cókmókja. ITTZÉS 2006-. IV. 156. » 368 «
