Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 3-4.szám - Forrásközlés - Kránitz Zsolg: "Boldog vagyok, hogy a sorsom Pápára vezetett..." Sándor Pál önéletírásai
Forrásközlés Acta Papensia XIV (2014) 3-4sua63 dönt. Egy ideális cél lebeg szeme előtt, amelyet meg akar valósítani, mint tanító vagy tanár (nevelő). Hivatást érez. A hivatás jó betöltése a cél, nem pedig a materiális elismerés. (Ez már csak amannak a következménye, természetes velejárója az elvégzett munkának...). Ez a filozófia a subiectiv idealizmus kategorikus imperativista64 álláspont megnyilvánulása. Én is ennek a szubjektív idealizmusnak65 híve voltam és vagyok. Azzá nevelt engem a kolozsvári egyetemen (1899-1904) dr. Bőhm Károly, akit most is a legnagyobb magyar filozófusnak tartok axio- lógiai66 előadásai alapján. Bölcsességét „Az ember és világa”című nagy művében örökítette meg...67 A másik bölcs nevelőm a fenti egyetemen dr. Schneller István volt, kinek előadásait zsúfolt termekben hallgatták ifjak és öregek. Schneller az ember élettartamát három szakaszra osztotta: az elsőben az érzéki éniség, a másodikban a történelmi éniség, a harmadikban a tiszta éniség dominál. Ezek az ő elnevezései. Az érzéki éniség jellemző vonásai, hogy akkor az embereket (az ifjakat) jóformán csak az érzéki benyomások, hatások ingerük, csak azokat értékelik. Ezért csak a mának, a jelennek él, a jövővel alig törődik, a múlt nem izgatja. A történelmi éniség a múltak hatása alatt formálódik. A tegnap, a régmúlt nagy eseményei (politika, tudomány, művészet) érdeklik. Ekkor válik öntudatos emberré. Életformája ekkor lesz elhatározottá, élete termékennyé. A tiszta éniséget a jövő érdekli. Sub specie eternitatis68 tekint mindent, éli az életet minden befolyástól mentesen, állandó életformában. Ez a kijegecesedett jellem, melyet sem az emberek gúnyja, sem csúfolódása, 63 sponte sua - az 6 saját akaratából, önszántából 64 kategorikus imperatívusz-kényszerítő erő, kötelesség; Kant alkotta filozófiai fogalom: a kategorikus imperativus nem függ tapasztalattól, érzékiségtől, vágyaktól, feltételektől, hanem a priori. Szerinte erkölcsösen csak a tiszta kötelességtudatból lehet cselekedni. DIÓS 1993- VI. 311. 65 szubjektív idealizmus - az idealizmus egyik formája. A szubjektív idealizmus szerint a fizikai létezők, tulajdonságok, események szellemi létezőkre, tulajdonságokra, eseményekre vezethetők vissza. A valóság az elméből és ennek létezőiből, tulajdonságaiból, eseményeiből áll. 66 axiológia - értékelmélet, az értékekre vonatkozó filozófiai elmélet 67 Bőhm Károly Az ember és világa: philosophiai kutatások című munkáját 6 részben adták ki 1883-1942 között (az első 3 rész még életében megjelent): Dialektika vagy Alapphilosophia. 1883. A szellem élete. 1892. Axiologia vagy értéktan. 1906. A logikai érték tana. 1912. Az erkölcsi érték tana. 1928. Az aesthetikai érték tana. 1942. 68 sub specie aeternitatis - az örökkévalóság nézőpontjából » 357 «