Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 3-4.szám - Műhely - Hudi József: Takácsi község egyházi és világi archontológiája I. (1613-2014)
MŰHELY Acta PapensiaXIV (2014) 3-4ismerése - néhány kivételtől eltekintve - az újkortól, mondhatni: az anyakönyvezés, a rendszeres írásbeliség kezdetétől lehetséges. Első közleményünkben a takácsi katolikus és protestáns (református, evangélikus) lelkészek, káplánok és tanítók adatsorait tesszük közzé. Takácsi nemesei az újkorban a református (és kisebb részben az evangélikus) egyház bázisát képezték, a szolgarendű magyar és elmagyarosodó német anyanyelvű lakosok a katolikus leányegyház tagjaiként a vaszari plébániához tartoztak. Közösségüket csak néhány birtokos nemes gyarapította, amely a XVIII-XIX. században patrónusa is volt egyházának. Önálló takácsi plébánia a XX. század közepén csak rövid ideig működött a községben. Az archontológiai sorok a Takácsi történetét bemutató tanulmánykötethez és történeti olvasókönyvhöz 20x2-2014 között készültek. Az archon- tológiai-prozopográfiai adatgyűjtés alapozta meg a kézirat mellékletét képező községi életrajzi kislexikont is, amely azt bizonyítja, hogy a községben az új- és legújabb korban jelentős személyiségek éltek, akiknek tevékenysége nemegy esetben a dunántúli régióra is kiterjedt.7 1. a. A vaszari katolikus plébánosok névsora A vaszari plébániát noz-ben, a katolikus iskolát 1711-ben szervezték, Takácsi kezdettől a plébánia filiája volt.8 A plébános munkáját a XVIII. században a pápai ferencesek segítették, jobbára ők adtak az ihászi birtokos Farádi Vörös családnak is házikáplánt. 7 HUDI 2014. Az alábbi közleményben csak a legfontosabb irodalmi és levéltári hivatkozásokat jelöljük, a kiadás előtt álló kötet minden felhasznált könyvészeti, kézirattári és levéltári forrást tartalmaz. 8 A vaszari katolikus iskola történetéről: HUDI-MÉSZÁROS 20U.Vaszar helytörténetével Exner István és Mezei Zsolt foglalkozott, műveiket az iskolatörténet és a falumonográfia végén található bibliográfia felsorolja. Takácsi történetéről a XX. században több rövidebb kéziratos áttekintés készült, főként a tanárok és lelkészek tollából, melyeket csak a helyiek ismertek és olvastak. Az evangélikusok történetével Boros Lajos, Polgárdi Sándor és Tóth Károly István lelkészek; a reformátusokéval Szalayné Gubricza Emese lelkész foglalkozott. Több falu- történeti kéziratot összeállított Böröczky Gyula, aki Szabó Endrénével, Bakó Ildikóval és Bakó Évával együtt fotókat is gyűjtött. » 311«
