Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 3-4.szám - Műhely - Gelencsér József: "Amikor cselédeskedtem..." Pap Erzsébet házi cselédként töltött évei
MŰHELY Acta Papensia XIV (2014) з-4is fogadhatott fel, illetőleg bocsájthatott el. A ház asszonyát főleg férje után jelölték illetve szólították: intézőné asszony, tisztelendőné asszony. A ház ura vagy asszonya a cselédlányokat keresztnéven szólította és tegezte, míg ők elvárták a magázást. A Cstc. 82. §-a értelmében cselédszerzéssel csak az foglalkozhatott, aki az ipartörvény alapján a helyhatóság által kiadott üzleti jogosultsággal rendelkezett és azt gyakorolta. így Székesfehérváron a cselédszerző foglalkozást űzte 1931-ben Fried Géza az Ybl Miklós utcában. A cselédszerző a sikeres közvetítésért mind a cselédtől, mind a gazdától a kialkudott bér bizonyos százalékának megfelelő jutalékot szedett. Az írásbeliségnél, az üzleti könyv- vezetésre kötelezett cselédszerzőnél, a szervezett közvetítésnél nagyobb szerepe volt azonban a tájékozódásnak, tudakozódásnak, ajánlásnak, mely szóbelileg történt és jutalékkal nem járt. A szerződtetni kívánó személy, különösen a ház asszonya érdeklődött a cseléd után, melyre rendszerint egy középkorú vagy idősebb szavahihető személy ajánlott valakit rokoni, ismerősi köréből. Beajánlás révén került Pap Erzsébet is többször szolgálatba. Székesfehérvárra egy ismerős asszony ajánlotta. Sárkeresztesen az intézőékhez úgy került, hogy az intézőné Székesfehérváron, a piarcon keresett leant Ezt hallva, Pap Erzsébetet a velük közös udvarban lakó idős asszony azonnal beajánlotta. A református lelkésznek pedig az egyházközség kurátora javasolta a távolabbi leányrokonát. Sárkeresztesen is, mint országszerte, gyakorlat volt, hogy a szegényebb leányok a kötelező 6 osztályt elvégezve (kimútak az iskolábú), néhány esztendőre cselédnek mentek. Elsősorban Székesfehérvárra, ismerős segítségével. A 12-14 esztendős, atyai hatalom alatt álló leányok beszegődéséhez a jogszabály szerint az atya beleegyezése szükségeltetett. Ennek jelzésére is szolgált, hogy a lány elszegődéshez vele ment apja vagy anyja. A Pap családban is követték a helyi jogszokást. A12 éves Pap Ferenc 1912- ben lett kisbéres, leánya ugyanebben az életkorban szegődött el cselédnek. Pap Erzsébetet az anyja kísérte el Székesfehérvárra. Viszont Sárkeresztesen az apja ment vele. Az apai képviselet falun nagyobb súllyal bírt, a város e tekintetben megengedőbb volt. Különösen az intéző és a lelkész várta el, hogy az apa jöjjön hozzájuk, aki egyébként mindhárom helyen otthonosabban mozgott, mint felesége. » 302 «
