Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 3-4.szám - Műhely - Gelencsér József: "Amikor cselédeskedtem..." Pap Erzsébet házi cselédként töltött évei
MŰHELY Acta PapensiaXIV (2014) 3-4. AZ ALSÓ- VAGY TAKÁTS-MALOMBAN Sárkeresztes alsó, azaz Székesfehérvár felé eső, délkeleti végén a község utolsó házától mintegy 100 méterre állt az igen jó téglából és faanyagból megépített malomépület, melyet Alsó-malomnak hívtak. Hozzá melléképületek, kert és földek tartoztak. A fakerekes vízimalmot a nép által csak folyó- пак nevezett Czene vagy másképp Czina patak vize hajtotta. A szerény vízhozamú patakra a malmot a község felöli oldalon emelték, a vízfolyást zsilippel látták el, ami a víz összegyűjtését, a malom működését segítette. Ugyanezt a célt szolgálta, hogy a vízfolyással szemben egy jó darabon mindig megásták, ki mélyítették, kiszélesítették a patak medrét. Az alsó faluvégi nagy malom négyjáratú volt, ahol a látványt a szépen megácsolt berendezés, a körbefutó szíjak, a hangulatot pedig az őrlés zaja és a lassan szálló fehér lisztpor adta. A szűkebb értelemben vett malomhelyiségből a két mónárlegén számára malomszoba nyílott. Magába a malomba az udvarról lépcsőn lehetett feljutni. Részben azért, mert alája kamrát, valamint a gabona tárolására pincét építettek. A malomból pár lefele vezető lépcsőn lehetett belépni a molnár lakásába. Legelőször az óriási méretű konyhába, ahova egyébként az udvarról is nyílott bejárat. A konyha legfeltűnőbb darabja a tekintélyes nagyságú kemence volt. Építői jól tudták, hogy egyszerre sok ember számára fognak sütni benne. A konyhából éléskamra nyílott. Ugyancsak a konyhából lehetett továbbhaladni a három szobába. Ezek közül kettő elöl, egy pedig az északi oldalon helyezkedett el. A gazdasági célokat szolgáló többi épület a malommal négyszöget zárt be. A legmagasabb építmény természetesen maga a malom volt, mely a négyszög falu felöli oldalát képezte. A főépületre merőlegesen egyik oldalon ló- és szarvasmarha-istállók, disznóólak álltak. A másik két oldalt a baromfiólak, gépszínek, és a húsfélék tárolóhelye alkották. Udvari lejárattal borospincét is kialakítottak. Az ivóvizet ásott kútból nyerték. A malom a község tulajdonában volt, melyet bérbeadással hasznosítottak. Időnként előfordult, hogy jogvita keletkezett a bérleti díj körül. így 1875-1882 között is folyt egy per a bíróság előtt a tulajdonos és a bérlők kö» 294 «
