Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)

2014 / 3-4.szám - Műhely - Csekő Ernő: Községi tisztújítások Gartán 1906 és 1911 között (Elöljárók, választók, konfliktusok)

MŰHELY Acta Papensia XIV (2014) 3-4­megyegyűlésekben megjelent parasztképviselők valós politikai tényezővé csak hosszú évtizedek múltán, jobbára a századfordulót követően, az or­szágszerte szerveződő gazdamozgalmak révén váltak. Tudjuk, hogy országos, illetve a megyei szinten valóban gyökeres válto­zás történt a parasztság politikai jogait illetően, ám helyi szinten a változás nem volt ilyen forradalmi. Természetesen egy-egy település jogállásában jelentős változások történtek, a rendi, úrbéri függelmi rendszert polgári viszonyrendszer váltotta fel, de pl. egy-egy falu elöljáróit gyakorlatilag ugyanúgy a helybeliek választották meg 1848 előtt is, mint azt követően. Mi több, a vármegye szerveinek - a járási szolgabírónak, majd főszolgabírónak - továbbra is komoly befolyása, illetve jogosítványa volt a községek belső életének alakítására. így volt ez a kis- és nagyközségek elöljáróságainak választása - más néven: tisztújítása - esetében is, amelyek során a járási (fő)szolgabíróra kitüntetett szerep hárult. A törvényi előírás - előbb az l87l:XVIII. te. 79- §-a, majd az 1886:XXII. te. 77-78. §-a - szerint a főszolgabíró nemcsak a választás időpontját tűzte ki, de az ő hatáskörébe tartozott annak kihirdetése, az előkészületek megtétele, továbbá a választás elnökeként a procedúra vezetése és a rend fenntartásá­nak biztosítása is. (Az 1886. évi módosításokat követően a választási elnöki feladatokat a főszolgabíró megbízásából hivatali helyettese, a szolgabíró is elláthatta.) Mint látható, a korabeli szabályozás komoly hatáskört, illetve befolyást biztosított a főszolgabíróknak a községi elöljáróságok választása körül. Mindezt tetézte, hogy 1886-tól a községbírói tisztségre történő kijelö­lés joga is a főszolgabírót illette.4 5 A megyei közigazgatás ezen leplezetlen beavatkozása, a községi illetve járási szint nyilvánvaló alá-fölérendeltségi viszonya ellenére is igen visszatetsző volt, bár általában nem eredményezett nyílt rosszallást.3 A kevés esetek egyike a Kapuvár szomszédságában talál­ható - ma már a városhoz tartozó - rábaközi községben, Gartán történt 1906-ban. 4 Az elöljáróság többi tagjára a képviselőtestületnek volt joga javaslatot tenni. így a tár­gyalt időszakban Gartán a másodbírói, a három esküdti, illetve a közgyámi állásokra a képvi­selőtestület tette meg személyi javaslatait. Általában tisztségenként három-három személyt. 5 Az ugyancsak a községi törvény hatálya alá tartozó rendezett tanácsi városokat a járási főszolgabírók hatóköre alól kivették és közvetlenül a vármegye hatálya alá helyezték. » 258 «

Next

/
Thumbnails
Contents