Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 1-2.szám - Szemle - Weisz Boglárka: Vásárok és lerakatok a középkori Magyar Királyságban (Petrik Iván)
Szemle Acta Papensia XIV (2014) 1-2. szony ünnepéhez (február 2.) kapcsolódóan tartottak Pápán sokadalmat.1 A település korai alapítású főtemplomát Szent István vértanú tiszteletére szentelték, ebben az esetben tehát úgy tűnik, nem áll fenn az összefüggés az egyház titulusa és az éves vásár között. Ismert viszont Szűz Mária patrocinium is a középkori Pápán, igaz csupán egyetlen említéséről tudunk. A forráshely szerint a Szent László utcában állt egy Szűz Mária titulusú kolostor (Solymosi László pálos kolostornak tartja).2 Kétségtelen hitelű oklevélről van szó, az egyház létezésében aligha kételkedhetünk. Jelen kötet ismertet olyan adatokat, amelyek kolostorok védőszentjének ünnepéhez kötődő vásárokra vonatkoznak (pesti Szent Péter kolostor, lippai Szent Lajos ferences kolostor stb.).(32-33.) Nem kizárt, hogy Pápán is ilyen esettel állunk szemben. Kubinyi András feltételezése szerint a középkor végén szinte bizonyosan nem csupán egy éves vásárt tartottak Pápán. Talán a főtemplom búcsúünnepéhez is kapcsolódott éves vásár, bár némiképp gyengíti az elképzelést, hogy a középkor utáni évszázadokban kizárólag Mária ünnepekhez kapcsolódóan rendeztek sokadalmakat. Továbbá a búcsúünnep - éves vásár kapcsolat korántsem volt kizárólagos, azaz más ünnepekhez kötődő vásárokra is van szép számmal adat. A kötet másik részében a lerakatjog (48-107.), és a hozzá tartozó, vele kapcsolatos kiegészítő jogok (108-129.) elemzését olvashatjuk. Erre a részre az előzőnél is hatványozottabban áll az a megállapítás, hogy eddigi ismereteinket jelentősen módosítja, átrendezi. Kezdjük a terminológiai kérdésekkel. Árumegállító jog alatt a szakirodalom olyan kényszerintézkedést értett, amely a kereskedőket áruik kirakására, eladására kötelezte az e joggal rendelkező városokban.3 Középkori okleveleink az ilyen jellegű árucserét bonyolító helyekre a locus depositionis, vagy depositorium, „lerakat” kifejezéseket alkalmazták, a XVI. században pedig ezt a jogot ius depositorii, azaz lerakatjogként emlegették. (50.) 1 KUBINYI András: A középkori Pápa. In: Tanulmányok Pápa város történetéből I. Pápa, 1994. 951 SOLYMOSI László: Adatok Pápa város középkori történetéhez. In: Tanulmányok Pápa város történetéből II. Pápa, 1996.31-54. 1 Vö.: PETROVICS István: Árumegállító jog. In: Korai magyar történeti lexikon (9-14 század). Fószerk.: KRISTÓ Gyula. Budapest, 1994- 66. » 247 «
