Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 1-2.szám - Forrásközlés - Kránitz Zsolt: A Pápai Református Kollégium tanárainak önéletrajzai
Forrásközlés Acta Papensia XIV (2014) 1-2. így számolt be Kemény János Édesapámnak tanítványaihoz fűződő viszonyáról. Szóljak néhány szóban arról is, hogy hozzánk, gyermekekhez hogyan viszonyult, és mi milyennek <láttuk> Őt, az Apát. Három fiúgyermeket kellett kordában tartani és fölnevelni, ez pedig nem volt könnyű feladat a szülőknek, akik a kisebbségi lét mindennapos gondjaival, Édesapámnak ehhez még az állásával járó megpróbáltatásokkal kellett megküzdeni, hogy a családját fenntartsa. Emellett diákkorának nehéz körülményei következtében szerzett, majd a feszült légkörben végzett tanári-nevelői munka folytán egyre jobban jelentkező egészségi bántalmak — gyomorfekély — járultak talán ahhoz, hogy minket is nagyon szigorúan nevelt, s csínytetteink miatt nem egyszer részesültünk a „porció educationisban” egy-egy megnádpálcázásban. Diákjai szigorúsága miatt és gyomorfekélyes fájdalmak között latin nyelvet tanító tanárukat „hagen”-nek — a Nibelung-ének „grimmige Hagen” (rettentő Hagen) alakjának mintájára — nevezték, de azért szerették és becsülték, mert igazságos, részrehajlást nem ismerő nevelőt ismertek meg benne. Sokat járt diákjaival kirándulni a Kárpátokba, és együtt korcsolyázott velük a református kollégium „nagyudvarán”, ahol az ő kezdeményezésére jégpályát létesítettek, s a diákok meg a tanári családok anyagi helyzete könnyítésére a régi kollégium épületében „iskolai szövetkezetét” nyitott, ahol a diákok a szünetben olcsó tízórait vásárolhattak, a tanári családok pedig a legszükségesebb élelmiszereiket beszerezhették. Tehát húzó és taszító körülmények miatt bizonyára sokat tépelődhettek szüleim, míg arra szánták rá magukat, hogy a meleg baráti-rokoni környezetből kiszakadjanak, Erdélyt elhagyják, és áttelepüljenek Magyarországra. Minden bizonnyal közrejátszott ebben az a körülmény is, hogy Áprily Lajos, a költő, Csűry Bálint, a nyelvész,225 Széli Kálmán, a fizikus,226 Roska Márton, a régész227 mind tanártársai voltak, hasonló lépésre szánták rá magukat. 225 Csűry Bálint (1886-1941) nyelvész. Középiskolai tanulmányait Szatmárnémetiben végezte, majd a kolozsvári egyetemen magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett. 1912-től a kolozsvári református kollégium, 1932-től a debreceni egyetem tanára volt. 1938-ban megalapította a Népnyelvkutató Intézetet. Számos nyelvjárási, nyelvtörténeti, néprajzi és irodalomtörténeti tanulmánya jelent meg magyarországi és erdélyi folyóiratokban. PÉTER 2000.424-425. 226 Széli Kálmán (1884-1952) középiskolai, egyetemi tanár, fizikus. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron és Münchenben végezte, 1908-ban kapott középiskolai tanári diplomát. A » 205 «
